Boross Péternek nem tetszik, hogy gatyás fiatalemberek és lenge öltözetű, fedetlen keblű nők nézegethetik a Szent Koronát a parlamentben

  • narancs.hu
  • 2019. január 9.

Fekete Lyuk

A jó öreg Hóbagoly szerint az a baj, hogy az Országház Kupolacsarnokában a Szent Korona nem kapja meg a neki járó tiszteletet. Jobb lenne csak ritkán mutogatni.

Újra meg újra a jobboldal színe-java kesereg azon, hogy a Szent Koronának nincs megfelelő helye a parlamentben, mert a királyi ereklyének sokkal inkább a Budavári Palotában lenne a helye (a várnegyed rekonstrukciója után).

A Szent Korona jelenleg más koronázási jelvényekkel együtt az Országház Kupolacsarnokában látható, az első Orbán-kormány alatt szállították oda a Nemzeti Múzeumból.

Az ATV most többeket is megkérdezett arról, jó ötletnek tartanák-e a korona költöztetését.

L. Simon László bár 2016-ban még úgy vélekedett, jó ötlet lenne, ha a többi koronázási jelvénnyel, köztük a Nemzeti Múzeumban lévő koronázási palásttal együtt a Szent Koronát is a felújított Budavári Palotában helyeznék majd el. Most azonban azt mondta, ez ma nem aktuális.

Náray-Szabó Gábornak, a Professzorok Batthyány Körének elnöke azt tartaná tetszetősebbnek, ha a korona az Országházban maradna, már csak az állandóság miatt is. Szerinte az épület atmoszférája illik hozzá, és így legalább sokan láthatják.

Boross Péter volt miniszterelnök viszont aggályokat fogalmazott meg a Szent Korona jelenlegi elhelyezésével kapcsolatban. Boross szerint a korona az Országházban nem kapja meg azt a tiszteletet, „mely évszázadokon keresztül bevésődött a generációkba”.

A volt miniszterelnököt a „látogatási metodika” zavarja, az, hogy a Kupolacsarnokban bárki bármilyen öltözékben megnézheti a koronát.

Hogy elmondása szerint fiatalemberek „egy gatyában”, és fiatal nők „lenge öltözetben, fedetlen keblekkel” is odamehetnek nézegetni.

Mennyi problémája lehet szegény Hóbagolynak... Boross minden bizonnyal kellő figyelemmel tartja, hogy az időjárási viszonyoknak megfelelően, vagy épp azokkal szemben, milyen ruházatú emberek látogatják a koronát. Mondjuk, halkan jegyeznénk meg, hogy a parlament nem templom, így aligha hiányolhatja a veterán politikus a dress code-ot.

Méltóbb körülményeket kellene teremteni – sulykolja Boross, aki szerint nem kellene engedni, hogy a koronát folyamatosan látogassák, elég lenne évente néhány alkalommal „megmutatni”.

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.