Kíváncsiak voltunk, miféle találatok jönnek ki, ha Lenin helyett Lennont (aki tud ennél rosszabb szóviccet, máris veszített) engedjük össze a nagy októberi szocialista forradalommal, vagyis a novhéttel. Nekünk ez a kedvencünk, alkotója, bizonyos Michael Tsaturyan 5000 rubelért árulja, és vélhetően fogalma sincs, hogy terméke sem Leninre, sem Lennonra nem emlékeztet, Szörényi Leventére annál inkább:
| ||
Jöjjön lengyel képregényeket nézegetni a Magyar Naranccsal!
Budapestre jött a City Race Euro Tour, egy városi tájfutó rendezvénysorozat. Három napon át futhatunk Budapest különböző részein egy térképpel, amelyen a kukák is fel vannak tüntetve, de az utcanevek nem láthatóak. De mire is jó ez az egész?
Facebook-csoportból lett szerzői közösség írja az amerikai és Amerikát megjárt magyarok kollektív történelemkönyvének második kötetét.
Most is és mindig felajánljuk a szaktudásunkat és segítségünket a demokratikus pártoknak – mondta lapunknak a Tanítanék Mozgalom képviselője, akit annak kapcsán kérdeztünk, hogy a múlt héten az elsőfokú ítéletet megváltoztatva nem a Kölcseyből kirúgott tanároknak adott igazat a Fővárosi Ítélőtábla.
Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.
Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.
Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan abban, ahogy a filmipar figyelme (újra) a teljesíthetetlen szépségideálok felé fordult.
Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szakágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.
A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.
Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.
A Ne csak nézd! című pályázatot a Freeszfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.
