Elképesztő közleményben reagált a Médiahatóság a Candide-botrányra

  • narancs hu
  • 2019. január 30.

Fekete Lyuk

Producerekkel próbálják megmagyarázni a megmagyarázhatatlant.

Ahogy délelőtt megírtuk kisvasutas és focipályás jeleneteket is kivágattatott az Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság a Candide-ból készült rajzfilmsorozatból.

Az NMHH döntőbizottsága több jelenetet is kifogásolt, így aztán a végső verzióba nem kerülhetett be például a hosszú, üres stadionban zajló focimeccs és a kisvonatozó Kim Dzsong Un sem –a Film.hu beszámolója szerint, többek között erről is meséltek az alkotók az Aurórában tartott bemutatón.

Cikkünk megjelenés után kaptunk az NMHH-tól egy közleményt, amiben a hatóság hívta fel rá a figyelmünket, hogy a producerek kiadtak az ügyben egy nyilatkozatot, mellyel azóta frissítették Film.hu-n megjelent cikket is. Ebben pedig igencsak érdekes megállapítások vannak:

  • a nyilvános beszélgetésen téves információk hangzottak el, amiért a producerek sajnálkoznak
  • az elkészült sorozat megtekintése  után a Duna Médiaszolgáltató tartalmi ellenőre (ezek szerint van ilyen a köztévében! - a szerk.) felhívta fel rá a figyelmüket, hogy "korhatár  besorolással (16)" vannak gondok, illetve "egyes részek a személyiségi jogok védelmének nem feleltek meg"
  • ezek után "közös döntés született az érintett epizódok megváltoztatásáról"
  • ennek ellenére mégsem vetítette le a köztévé, mert - idézzük - "a Duna Médiaszolgáltató nem  tudta megfelelő időpontban műsortervbe illeszteni a sorozatot"
  • majd ezt követően az alkotók mintegy kritikával illették a sajtót, amiért "ilyen hírek jelennek meg ahelyett, hogy a sorozat kvalitásairól, az alkotók tehetségéről, vagy a nemzetközi sikerekről jelennének meg írások"
  • de itt még nem ér végett a közlemény. Az NMHH külön megjegyzi: "a Médiatanács sajnálatosnak tartja a Film.hu-n közzétett téves információk megjelenését és azok terjedését, különösképpen amiatt, hogy ennek az alkotásnak, a Candide-sorozatnak a létrejöttét is a többihez hasonló gondossággal és együttműködési szándékkal kísérte végig a pályáztatási  folyamat sikeres lezárása érdekében".

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.