Véglegesítették Demeter Szilárdot a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójaként

  • narancs.hu
  • 2019. január 31.

Fekete Lyuk

A legfontosabb partnerintézmények között ott a Századvég Alapítvány: hiszen miért nem beszélgethetne értelmesen egymással egy író és egy gondolkodó, kérdezi Demeter, az új főigazgató.

Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter február 1-i hatállyal nevezte ki végleges főigazgatónak a pályázót, Demeter Szilárdot, aki december közepe óta ideiglenes főigazgatóként vezeti a PIM-et.

Demeter Szilárd író, szerkesztő 1976-ban született Székelyudvarhelyen. 1995-ben végzett a Benedek Elek Tanítóképzőben, 1999-ben Kolozsváron a Babes-Bolyai Tudományegyetemen filozófusi diplomát szerzett. Ezt követően három évig a Korunk kulturális folyóirat filozófiai szerkesztője volt, emellett a Partiumi Keresztény Egyetem oktatójaként létrehozta és sok évig vezette az egyetemi kiadót, valamint felelő szerkesztője volt az egyetemi tudományos folyóiratnak.

Tőkés László fideszes EP-képviselő egykori nagyváradi irodavezetőjéről tavaly májusban írta meg 444.hu, hogy a belső századvéges körhöz tartozik, és Habony Árpád egyik ügyintézője.

Demeter Szilárd

Demeter Szilárd

Fotó: MTI/Mohai Balázs

Idézünk pár szemelvényt Demeter Szilárd pályázatából.

"Ma Európában – vagy némi nagyvonalúsággal a tágabban értelmezett nyugati kultúrában – két nagyobb vita zajlik. Az egyik értékvita. Most üt vissza az, hogy az Európai Uniót eloldották kétezer éves keresztény alapzatától, és pontosan nem meghatározott gumifogalmakra építették. Mivel senki nem definiálta szabatosan, hogy mit értünk „az európai értékek” alatt, az erre való hivatkozás politikai bunkósbottá vált. És ez a kisebbik baj. A nagyobb probléma az, hogy „az európai értékekről” szóló beszéd – éppen azért, mert a kulcsfogalmainkról nem tudjuk megmondani, hogy pontosan mit jelentenek – értelmetlenné vált.

Elméletileg ez azt is jelenti, hogy nekünk minden választott identitást tiszteletben kell tartanunk csupáncsak azért, mert létezik. Ez eleve képtelenség, és életidegen felvetés. Ám a gyakorlatban még rosszabb a helyzet. Azt látjuk, hogy azok szerint, akiket globalistáknak nevezünk, minden identitás helyes és jó, kivéve a nemzeti identitást. Minden vallás védendő, kivéve a kereszténységet.

Ráadásul az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy léteznek erős és gyenge identitások. A kérdés, amit a sokat használt brüsszeli bűvszó kapcsán föl kell tennünk, így hangzik: ki integrálódik kihez? Mert a logika és a tapasztalat azt mutatja, hogy többnyire az erős identitás nyeri meg ezt a mérkőzést. Ebben a csatában mi, európai keresztény nemzetek jelenleg vesztésre állunk. Nekünk tehát nem az a dolgunk, hogy érveket keressünk a keresztény és nemzeti kultúra mellett. Hanem az, hogy megerősítsük a saját identitásunkat"

"Az írócentrikus felfogás helyett olvasó- és látogatóközpontú programok kellenek. A kortárs irodalmi életben betöltött szerepét tekintve a PIM-et ki kell mozdítani az elitek klubja pozíciójából."

"A PIM legyen a kortárs irodalom kovásza és kapuőre."

"A PIM legyen az irodalmi közbeszéd alakítója. Ha úgy tetszik: politizáljon. Álljon bele az európai és magyar értékek védelmébe."

"Ha türelemmel és kitartóan kommunikálunk, és nem erőből akarjuk megoldani a dolgot, akkor sikereket lehet elérni. (Lásd a filmes szakma hasonló gondolkodását és az ebben elért magyar sikereket!) A kisebb nemzetek irodalmát eladni nem lehetetlen."

"Szándékaim szerint a PIM természetszerűleg (ugyanazon állami intézményrendszer részei) a Magyar Művészeti Akadémiával működne szorosabban együtt."

"A PIM programszerűen feldolgozná az MMA már elhunyt tagjainak irodalmi hagyatékát."

"A PIM alá tartozik jelenleg a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA). Tulajdonképpen úgy van, hogy nincs."

"A DIA tagságát két irányba is bővíteném. Az élő szerzők közé alanyi jogon kerüljenek be a nemzet művészei. Ugyanígy szükségszerűnek tűnik a DIA „fiatalítása” is."

"Trianon százéves évfordulójára lehetne meghirdetni versenyként a társintézményekkel közösen. Két irányból lehetne fölépíteni: egyfelől középiskolák/kisrégiók számára kellene versenyt hirdetni, hogy mutassák meg városuk/régiójuk íróhősét. Másfelől írószervezetek, egyetemek, folyóiratok, irodalmi 22 műhelyek és az olvasók javaslatai alapján lehetne összerakni egy listát, amiből nagyméretű „népszavazáson” ki lehetne választani az elmúlt száz év száz legfontosabb magyarországi íróját."

"Az Előretolt Helyőrség Íróakadémia mintájára, annak kibővített programjaként a közép-európai pályakezdő fiatal szerzőknek meghirdetni évente egy íróakadémiai képzést."

"Legfontosabb partnerintézmények: Magyar Művészeti Akadémia – közös konferenciák stb. rendezésén túl a PIM vállalja, hogy segít az MMA-ban képződő értékek megmutatásában. Terror Háza Múzeum – jelenleg az emlékezetpolitika legfontosabb centruma. A PIM és a Terror Háza közös munkacsoport keretében irodalmi eszközökkel feldolgozhatnák a kutatások során összegyűlt anyagokat. Századvég Alapítvány – agyközpont, a friss politikai gondolkodás eredője. Miért ne vitatkozhatna értelmesen egy író és egy gondolkodó? Semmi más nem kell hozzá, csak legalább egy közös premissza."

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.