Véglegesítették Demeter Szilárdot a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójaként

  • narancs.hu
  • 2019. január 31.

Fekete Lyuk

A legfontosabb partnerintézmények között ott a Századvég Alapítvány: hiszen miért nem beszélgethetne értelmesen egymással egy író és egy gondolkodó, kérdezi Demeter, az új főigazgató.

Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter február 1-i hatállyal nevezte ki végleges főigazgatónak a pályázót, Demeter Szilárdot, aki december közepe óta ideiglenes főigazgatóként vezeti a PIM-et.

Demeter Szilárd író, szerkesztő 1976-ban született Székelyudvarhelyen. 1995-ben végzett a Benedek Elek Tanítóképzőben, 1999-ben Kolozsváron a Babes-Bolyai Tudományegyetemen filozófusi diplomát szerzett. Ezt követően három évig a Korunk kulturális folyóirat filozófiai szerkesztője volt, emellett a Partiumi Keresztény Egyetem oktatójaként létrehozta és sok évig vezette az egyetemi kiadót, valamint felelő szerkesztője volt az egyetemi tudományos folyóiratnak.

Tőkés László fideszes EP-képviselő egykori nagyváradi irodavezetőjéről tavaly májusban írta meg 444.hu, hogy a belső századvéges körhöz tartozik, és Habony Árpád egyik ügyintézője.

Demeter Szilárd

Demeter Szilárd

Fotó: MTI/Mohai Balázs

Idézünk pár szemelvényt Demeter Szilárd pályázatából.

"Ma Európában – vagy némi nagyvonalúsággal a tágabban értelmezett nyugati kultúrában – két nagyobb vita zajlik. Az egyik értékvita. Most üt vissza az, hogy az Európai Uniót eloldották kétezer éves keresztény alapzatától, és pontosan nem meghatározott gumifogalmakra építették. Mivel senki nem definiálta szabatosan, hogy mit értünk „az európai értékek” alatt, az erre való hivatkozás politikai bunkósbottá vált. És ez a kisebbik baj. A nagyobb probléma az, hogy „az európai értékekről” szóló beszéd – éppen azért, mert a kulcsfogalmainkról nem tudjuk megmondani, hogy pontosan mit jelentenek – értelmetlenné vált.

Elméletileg ez azt is jelenti, hogy nekünk minden választott identitást tiszteletben kell tartanunk csupáncsak azért, mert létezik. Ez eleve képtelenség, és életidegen felvetés. Ám a gyakorlatban még rosszabb a helyzet. Azt látjuk, hogy azok szerint, akiket globalistáknak nevezünk, minden identitás helyes és jó, kivéve a nemzeti identitást. Minden vallás védendő, kivéve a kereszténységet.

Ráadásul az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy léteznek erős és gyenge identitások. A kérdés, amit a sokat használt brüsszeli bűvszó kapcsán föl kell tennünk, így hangzik: ki integrálódik kihez? Mert a logika és a tapasztalat azt mutatja, hogy többnyire az erős identitás nyeri meg ezt a mérkőzést. Ebben a csatában mi, európai keresztény nemzetek jelenleg vesztésre állunk. Nekünk tehát nem az a dolgunk, hogy érveket keressünk a keresztény és nemzeti kultúra mellett. Hanem az, hogy megerősítsük a saját identitásunkat"

"Az írócentrikus felfogás helyett olvasó- és látogatóközpontú programok kellenek. A kortárs irodalmi életben betöltött szerepét tekintve a PIM-et ki kell mozdítani az elitek klubja pozíciójából."

"A PIM legyen a kortárs irodalom kovásza és kapuőre."

"A PIM legyen az irodalmi közbeszéd alakítója. Ha úgy tetszik: politizáljon. Álljon bele az európai és magyar értékek védelmébe."

"Ha türelemmel és kitartóan kommunikálunk, és nem erőből akarjuk megoldani a dolgot, akkor sikereket lehet elérni. (Lásd a filmes szakma hasonló gondolkodását és az ebben elért magyar sikereket!) A kisebb nemzetek irodalmát eladni nem lehetetlen."

"Szándékaim szerint a PIM természetszerűleg (ugyanazon állami intézményrendszer részei) a Magyar Művészeti Akadémiával működne szorosabban együtt."

"A PIM programszerűen feldolgozná az MMA már elhunyt tagjainak irodalmi hagyatékát."

"A PIM alá tartozik jelenleg a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA). Tulajdonképpen úgy van, hogy nincs."

"A DIA tagságát két irányba is bővíteném. Az élő szerzők közé alanyi jogon kerüljenek be a nemzet művészei. Ugyanígy szükségszerűnek tűnik a DIA „fiatalítása” is."

"Trianon százéves évfordulójára lehetne meghirdetni versenyként a társintézményekkel közösen. Két irányból lehetne fölépíteni: egyfelől középiskolák/kisrégiók számára kellene versenyt hirdetni, hogy mutassák meg városuk/régiójuk íróhősét. Másfelől írószervezetek, egyetemek, folyóiratok, irodalmi 22 műhelyek és az olvasók javaslatai alapján lehetne összerakni egy listát, amiből nagyméretű „népszavazáson” ki lehetne választani az elmúlt száz év száz legfontosabb magyarországi íróját."

"Az Előretolt Helyőrség Íróakadémia mintájára, annak kibővített programjaként a közép-európai pályakezdő fiatal szerzőknek meghirdetni évente egy íróakadémiai képzést."

"Legfontosabb partnerintézmények: Magyar Művészeti Akadémia – közös konferenciák stb. rendezésén túl a PIM vállalja, hogy segít az MMA-ban képződő értékek megmutatásában. Terror Háza Múzeum – jelenleg az emlékezetpolitika legfontosabb centruma. A PIM és a Terror Háza közös munkacsoport keretében irodalmi eszközökkel feldolgozhatnák a kutatások során összegyűlt anyagokat. Századvég Alapítvány – agyközpont, a friss politikai gondolkodás eredője. Miért ne vitatkozhatna értelmesen egy író és egy gondolkodó? Semmi más nem kell hozzá, csak legalább egy közös premissza."

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.