Gajdics Ottó kapta az első Jótollú magyar újságíró díjat

  • B.P.M.
  • 2019. március 14.

Fekete Lyuk

Micsoda fricska!

Gajdics Ottó, a Szabad Föld hetilap főszerkesztője vehette át az első alkalommal odaítélt, a Médianéző Központ által alapított Jótollú magyar újságíró díjat csütörtökön Budapesten.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezetője az eseményen azt mondta: „azt hisszük és gondoljuk, hogy Magyarországon a sajtó szabad.” Hangsúlyozta: napjainkban is megesik, hogy nem kapják meg a nekik járó elismerést, a kellő figyelmet az azt kiérdemlő teljesítmények.

Boros Bánk Levente, az elismerést alapító Médianéző Központ igazgatója arról beszélt: vannak, akik megfellebbezhetetlenül akarják megmondani, mi a minőségi újságírás, a valódi teljesítmény, de beindultak az ezzel ellentétes irányú változások.

Gajdics Ottó a stúdióban

Gajdics Ottó a stúdióban

Fotó: MTI

 

Néző László, a Veszprém megyei Napló főszerkesztője laudációjában azt emelte ki: Gajdics Ottó kitartóan és színvonalasan „kiáltja az éterbe az igazát”, függetlenül attól, hogy ellenszélben vagy támogató környezetben teszi ezt. Olyan emberként írta le a díjazottat, aki „nemcsak népben és nemzetben, de alanyban, állítmányban is tud gondolkodni.”

Gajdics Ottó azt hangsúlyozta: noha ő a díjazott, a díjjal egy közösséget ismertek el, amelyben együtt küzdenek „ugyanazokért a célokért és ugyanazokért az emberekért, akiket nemes egyszerűséggel úgy szoktunk hívni, hogy magyarok.” (MTI)

Mint ismeretes a közelmúltban a több száz fideszes médiumot magába tömörítő Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESME) első embere, Varga István egy interjúban azt nyilatkozta: Népszavával kezdi a napot, Élet és Irodalmat járat, Magyar Narancsot olvas és előbb nézi meg az Indexet, mint az Origót. Hozzátette, hogy a jótollú újságírók „másik oldalon” vannak. Varga még aznap lemondott posztjáról:

A plüsstigris kedvence - a kormánykritikus sajtó dicséretébe belebukott Varga portréja

A családon belüli erőszak tárgyában előadott mondatával az utóbbi napok főszereplője lett. A korábban MDF-színekben politizáló orosházi ügyvéd nem először került a közérdeklődés középpontjába.

Figyelmébe ajánljuk

Így spórolhatunk a nyomtatáson otthon és az irodában

A nyomtatás sokak számára elengedhetetlen része a mindennapi munkának, legyen szó otthoni vagy irodai környezetről. Azonban a gyakori használat jelentős költségekkel járhat, főleg, ha nem figyelünk a fogyóeszközök, mint a papír és a festékpatronok árára. Szerencsére néhány egyszerű és könnyen alkalmazható tippel csökkenthetjük a nyomtatási kiadásokat, miközben a környezetünkre is odafigyelünk.

Praktikus és kényelmes megoldások otthonra – stílus és relaxáció egy helyen

Az otthonunk berendezése és kialakítása nem csupán esztétikai kérdés, hanem a mindennapi kényelem és funkcionalitás szempontjából is kiemelkedő jelentőségű. Akár egy új lakásba költözünk, akár a meglévő otthonunkat szeretnénk felújítani, a megfelelő elemek kiválasztása hosszú távon javíthatja életminőségünket. Ebben a cikkben két olyan praktikus megoldást mutatunk be, amelyek nemcsak hasznosak, de hozzájárulnak az otthon kényelmének és stílusának növeléséhez is: ezek az előtető és az elektromos masszázsfotel.

Váratlanul

Az ír szerző negyedik, sakkal erősen átitatott regényének szervező motívumai a szereplők éle­tébe érkező nem várt elemek.

A távolság

Az író-rendező-vágó nem lacafacázik: már az első jelenetben ott vonaglik egy tucat eszkortlány a sztriptízbár kanosabb (és pénzesebb) vendégeinek ölében, üvölt a zene, pukkan a pezsgő.

Hagytuk, hogy így legyen

  • - turcsányi -

Nagyon közel megyünk. Talán túl közel is. A komfortérzetünk szempontjából biztosan túl közel, bár a dokumentumfilm műfaja nem a komfortérzetünk karbantartására lett kitalálva, hanem azért, hogy felrázzon. Ez játékszabály, ám mégis kérdéses, hogy mennyiben kárhoztatható bárki is, aki nem rendel felrázást.

Egymás közt

Első ízben rendez olyan tárlatot a Ludwig Múzeum, amelyen kizárólag női alkotóknak a nőiség témáját feldolgozó munkái szerepelnek. A válogatás ezen első része a női szerepek és a nők megjelenítése körüli anomáliákra fókuszál a múzeum gyűjteményében őrzött műveken keresztül.

Semmi se drága

„Itt fekszünk, Vándor, vidd hírül a spártaiaknak: / Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza” – üzeni háromszáz idióta a lidérces múltból, csókol anyád, Szimónidész aláírással. Oh, persze, ezek csak a hülye görögök voltak, könnyű volt nekik hülyének lenni. Mi magyarok, már okultunk 1956 tapasztalatából, s sosem követnénk el efféle balgaságot.