Gajdics Ottó kapta az első Jótollú magyar újságíró díjat

  • B.P.M.
  • 2019. március 14.

Fekete Lyuk

Micsoda fricska!

Gajdics Ottó, a Szabad Föld hetilap főszerkesztője vehette át az első alkalommal odaítélt, a Médianéző Központ által alapított Jótollú magyar újságíró díjat csütörtökön Budapesten.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezetője az eseményen azt mondta: „azt hisszük és gondoljuk, hogy Magyarországon a sajtó szabad.” Hangsúlyozta: napjainkban is megesik, hogy nem kapják meg a nekik járó elismerést, a kellő figyelmet az azt kiérdemlő teljesítmények.

Boros Bánk Levente, az elismerést alapító Médianéző Központ igazgatója arról beszélt: vannak, akik megfellebbezhetetlenül akarják megmondani, mi a minőségi újságírás, a valódi teljesítmény, de beindultak az ezzel ellentétes irányú változások.

Gajdics Ottó a stúdióban

Gajdics Ottó a stúdióban

Fotó: MTI

 

Néző László, a Veszprém megyei Napló főszerkesztője laudációjában azt emelte ki: Gajdics Ottó kitartóan és színvonalasan „kiáltja az éterbe az igazát”, függetlenül attól, hogy ellenszélben vagy támogató környezetben teszi ezt. Olyan emberként írta le a díjazottat, aki „nemcsak népben és nemzetben, de alanyban, állítmányban is tud gondolkodni.”

Gajdics Ottó azt hangsúlyozta: noha ő a díjazott, a díjjal egy közösséget ismertek el, amelyben együtt küzdenek „ugyanazokért a célokért és ugyanazokért az emberekért, akiket nemes egyszerűséggel úgy szoktunk hívni, hogy magyarok.” (MTI)

Mint ismeretes a közelmúltban a több száz fideszes médiumot magába tömörítő Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESME) első embere, Varga István egy interjúban azt nyilatkozta: Népszavával kezdi a napot, Élet és Irodalmat járat, Magyar Narancsot olvas és előbb nézi meg az Indexet, mint az Origót. Hozzátette, hogy a jótollú újságírók „másik oldalon” vannak. Varga még aznap lemondott posztjáról:

A plüsstigris kedvence - a kormánykritikus sajtó dicséretébe belebukott Varga portréja

A családon belüli erőszak tárgyában előadott mondatával az utóbbi napok főszereplője lett. A korábban MDF-színekben politizáló orosházi ügyvéd nem először került a közérdeklődés középpontjába.

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

„Ha kém vagyok, miért engedtek oda?”

Mint ukrán kémet kitiltották Magyarország területéről a kárpát­aljai magyar politikust. A kormánypropaganda olyan fotókat közöl leleplezésként, amelyeket korábban Tseber Roland osztott meg a nyilvánossággal. Ő azt mondja, csak az ukrán–magyar viszony javításán dolgozik.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.