Gajdics Ottó kapta az első Jótollú magyar újságíró díjat

  • B.P.M.
  • 2019. március 14.

Fekete Lyuk

Micsoda fricska!

Gajdics Ottó, a Szabad Föld hetilap főszerkesztője vehette át az első alkalommal odaítélt, a Médianéző Központ által alapított Jótollú magyar újságíró díjat csütörtökön Budapesten.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezetője az eseményen azt mondta: „azt hisszük és gondoljuk, hogy Magyarországon a sajtó szabad.” Hangsúlyozta: napjainkban is megesik, hogy nem kapják meg a nekik járó elismerést, a kellő figyelmet az azt kiérdemlő teljesítmények.

Boros Bánk Levente, az elismerést alapító Médianéző Központ igazgatója arról beszélt: vannak, akik megfellebbezhetetlenül akarják megmondani, mi a minőségi újságírás, a valódi teljesítmény, de beindultak az ezzel ellentétes irányú változások.

Gajdics Ottó a stúdióban

Gajdics Ottó a stúdióban

Fotó: MTI

 

Néző László, a Veszprém megyei Napló főszerkesztője laudációjában azt emelte ki: Gajdics Ottó kitartóan és színvonalasan „kiáltja az éterbe az igazát”, függetlenül attól, hogy ellenszélben vagy támogató környezetben teszi ezt. Olyan emberként írta le a díjazottat, aki „nemcsak népben és nemzetben, de alanyban, állítmányban is tud gondolkodni.”

Gajdics Ottó azt hangsúlyozta: noha ő a díjazott, a díjjal egy közösséget ismertek el, amelyben együtt küzdenek „ugyanazokért a célokért és ugyanazokért az emberekért, akiket nemes egyszerűséggel úgy szoktunk hívni, hogy magyarok.” (MTI)

Mint ismeretes a közelmúltban a több száz fideszes médiumot magába tömörítő Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESME) első embere, Varga István egy interjúban azt nyilatkozta: Népszavával kezdi a napot, Élet és Irodalmat járat, Magyar Narancsot olvas és előbb nézi meg az Indexet, mint az Origót. Hozzátette, hogy a jótollú újságírók „másik oldalon” vannak. Varga még aznap lemondott posztjáról:

A plüsstigris kedvence - a kormánykritikus sajtó dicséretébe belebukott Varga portréja

A családon belüli erőszak tárgyában előadott mondatával az utóbbi napok főszereplője lett. A korábban MDF-színekben politizáló orosházi ügyvéd nem először került a közérdeklődés középpontjába.

Figyelmébe ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.

„Bős–Nagymaros Panama csatorna” - így tiltakoztak a vízlépcső és a rendszer ellen 1988-ban

A Mű a rendszer jelképe lett. Aki az építkezés ellen tiltakozott, a rendszer ellen lépett fel – aki azt támogatta, a fennálló rendszert védte. Akkor a Fidesz is a környezetpusztító nagymarosi építkezés leállítását követelte. És most? Szerzőnk aktivistaként vett részt a bős–nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás­sorozatban. Írásában saját élményei alapján idézi fel az akkor történteket.