Filmszemle, díjak nélkül – Díjak filmszemle nélkül

  • narancs.hu
  • 2014. szeptember 17.

Fekete Lyuk

Ünnepel a filmszakma: októberben tartják az újonnan alapított, Andy Vajna-féle Magyar Filmakadémia szervezésében az új Magyar Filmhetet! A számok előtt le a kalappal, lesz ott nagyjátékfilm, tévéfilm, dokumentumfilm, animációs film, kisjátékfilm, filmfilm és még filmfilmfilm is. Összesen több mint háromszáz munkadarab, három kerek esztendő termése.

Ám a közvetlenül Andy G. Vajna alá bekötött szervezők sajnálatos módon nem osztanak díjakat. Vagyis osztanak, csak nem a filmszemlén, hanem majd februárban… Tán attól tartanak, hogy háromszázban nem lesz díjazásra méltó alkotás?

Nem, nem, az ok ennél jóval nemesebb: maga a sportszerűség.

Ahogy a Magyar Nemzeti Filmalap minapi közleményéből is kiderül, a Magyar Filmhét szervezői a finanszírozókkal, támogatókkal és a Magyar Filmakadémia Egyesület tagjaival, valamint a filmforgalmazókkal folytatott – feltehetően hosszas és kimerítő – konzultációkat követően döntöttek úgy, hogy ugyan a filmhét maga októberben lesz, de csak februárban adják át a filmdíjakat. A szervezők ugyanis lehetőséget szeretnének biztosítani a díjakért folytatott küzdelemre minden olyan létező vagy épp születő filmnek, amelyet 2014. december 31-ig bemutatnak a mozikban vagy a televíziók műsorán. Vagyis mindegy lesz, ki mit csinál a Magyar Filmhéten, lehet akár cigánykerekezni vagy vicceket mesélni is, ha valakinek úgy alakul, hogy a filmhéten forgalmazási vagy egyéb okból nem tud részt venni, az még simán díjesőben részesülhet februárban.

De tessék már megmondani, hogy akkor az egész szemlét miért nem lehet februárban megrendezni? Mert az előző garnitúra akkor rendezte? Vagy így kétszer lehet elbokázni egy szolidabb, családias összeget? Csupa titok az élet.


(A Magyar Filmhétről a Magyar Narancs szeptember 4-ei, 36. számában olvashatnak.)

Figyelmébe ajánljuk

Egy nácisztikus személyiség

Leni Riefenstahlt ellentmondásos filmrendezőnek szokták nevezni, aki kétségtelen, olykor egyenesen zseniálisnak aposztrofált tehetségét rossz célok szolgálatába állította, pedig a képlet nem olyan bonyolult: életében és művészetében következetesen vezérelte saját becsvágya.

A padlónál is lejjebb

Steven Knight nem kóborol messze a Peaky Blinders világától; az Ezer bokszütésben tekintetét változatlanul az erőszak mindenféle for­mái­ra, az általános kegyetlenkedés közepette szövődő véd- és dacszövetségekre és a személyes ambícióra szegezi.

„Vigyen a ló”

A fegyverkovács alakjához kapcsolódó historikus szimbólumhordozás és a villoni balladaírás jelenti a szerző új verseskötetének képi és vershagyományát.

Curtis, az etalon

A belvárosi kerületek nagykörúton túli, jó közlekedésű, de kevésbé frekventált részein található üzlethelyiségek jellege és profilja folyamatosan változik, elég csak a Rózsa utca–Aradi utca–Izabella utca–Andrássy út által határolt kicsiny rész egykori legendás helyeire gondolnunk.

„Állj, ki vagy?”

Csáki Judit az utóbbi években kevesebb színikritikát írt, ám annál többet beszélgetett. Három év alatt három portrékötete jelent meg: 2022-ben Csuja Imréről (Imi, ne csináld!), 2023-ban Alföldi Róbertről (Alföldi – rajtam nem múlt), legutóbb pedig Csehalmi Györgyről.