Győzelem, siker, büszkeség: Orbán felcsapott motivációs szpíkernek

  • narancs.hu
  • 2018. október 12.

Fekete Lyuk

Yes you can! Ne gyűlöld magad, szeresd a hazád!

A miniszterelnök a NER-esített, magát újságként definiáló Figyelő csili-vili gáláján beszélt sikerről, győzelemről, büszkeségről és hazaszeretetről.

Az eseményen az őt megreptető Garancsit mint az év vállalkozása, a Market Zrt. vezetőjét díjazta – talán épp egy magánrepülőúton jutott eszébe a beszéd fő gondolata: „A közös nemzetgazdasági siker alapja a nemzeti önbecsülés, ehhez pedig az kell, hogy sikerként tekintsünk a saját életünkre.

false

 

Fotó: MTI

Ez a siker meg győzelem felmerült még, nyilván fontos dolog Orbánnak meg a NER-nek.

„Ha továbbra is olyan sikeresek akarunk maradni, mint amilyen sikereket elért Magyarország az elmúlt években, akkor kultúraváltásra van szükségünk: a vesztesek kultúrája helyett meg kell honosítanunk a győztesek kultúráját.”

Ugyanez pepitában és ruhával:

„Nekünk, magyaroknak ki kellene lépnünk a történelem balekjainak, balszerencsére ítélt szereplőinek ruhájából, és el kell kezdenünk győztesként viselkedni.”

Egy sikeres hetilap bulija

Egy sikeres hetilap bulija

Fotó: MTI

Orbán továbbmegy: aki nem szereti a hazáját, az magát gyűlöli.

„Az öngyűlölet helyett a hazaszeretet talaján állunk. A hazaszeretet kultúrája nem más, mint a mindennapi patriotizmus.”

Az pedig nem más, mint a büszkeség gyakorlása, ha jól értjük: a mindennapi patriotizmus arról szól, hogy a hazánk minden magyar számára a büszkeség forrása is, mert a haza a mi közös teljesítményünk.

Szóval siker, büszkeség, győzelem, aztán újra. Siker, büszkeség, győzelem, aztán újra... Megcsináljuk!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.