Magyar Idők: Prőhle kirúgása a demokrácia legmagasabb szintű megnyilvánulása

  • narancs.hu
  • 2018. október 10.

Fekete Lyuk

Káprázatos eszmefuttatás, csak hálásak lehetünk a miniszter úrnak.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a mai napig nem indokolta meg, hogy Prőhle Gergelynek miért kell távoznia a Petőfi Irodalmi Múzeum éléről, a pártharsona szerzője azonban máris előállt a magyarázattal. Apáti Bence szerint Prőhlének „nem azért kellett távoznia a PIM éléről, mert olyan radikálisan ellenzéki közszereplőknek biztosított megjelenési és megszólalási lehetőséget, mint Vágó István, Karafiáth Orsolya vagy Veiszer Alinda, hanem mert Szakács Árpád kinyomozta, hogy a PIM egy olyan kiállításra is pénzt adott, ami a vérgőzös kommunista Tanácsköztársaságot egy meglehetősen furcsa szemszögből mutatta be”.

Ne menjünk most bele abba, hogy mekkorát kellett nyomoznia Szakácsnak, míg megtudta „az igazságot” arról a bizonyos kiállításról, legyen elég annyi, hogy Apáti szerint „a nép nem erre adott felhatalmazást, nem ezért szavazott a Fideszre. Nem ezért kaptak a kormányzó pártok kétharmadot”, így hát „Kásler miniszter úr nagyon helyesen belátta, hogy a magyarok többsége április 8-án többek között azért járult a szavazóurnákhoz, mert egy olyan kormányt akart, amelyik elég bátor megvédeni a tradicionális jobboldali értékeket a mindent letaroló, agresszív balliberális világképpel szemben”.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.