Kihirdették a magzatvédő dalpályázat eredményét

  • narancs.hu
  • 2024. december 11.

Fekete Lyuk

Akik mesterséges intelligenciával íratták a zenét, kizárták magukat a versenyből, hiába, hogy a szöveg megfelelő szellemiségű volt.

„Egy estén, amikor anyám/ apám szemébe nézett,/ elhangzott közöttük/ egy gyönyörű igéret./ Megőrzöm, táplálom,/ anyám halkan súgta/, megvédem, felnevelem,/ apám válaszolta. // Egymáshoz ért a bőrük,/ egybefonódva, ölelve,/ éppúgy, ahogyan őseim/ végtelen sora tette./ Anyám méhe őrzött,/ várt már rám a világ,/ úgy, ahogyan rendeltetett/ az idők hajnalán.// Áldás vagyok, ember vagyok,/ új reményt és jövőt hozok,/ Nincs szavam, de szívem dobban,/ engem láttál szép álmodban.// Áldás vagyok, ember vagyok,/ szívem hangja jelet adott,/ látszott boldog mosolyodban,/ reám vágytál szép álmodban.”

Így kezdődik a PannonVox együttes Áldás vagyok című 4 és fél perces dala, amely első díjat, ötszázezer forintot nyert a Novák Előd országgyűlési képviselő (Mi Hazánk) által kezdeményezett, A gyermek áldás címmel kiírt magzatvédő dalpályázaton.

Novák Előd egy évi képviselői jövedelmét ajánlotta fel erre a kezedeményezésre, amelyet azért indított, mert soha olyan kevés gyermek nem született Magyarországon, mint tavaly.

A zsűrit négy házaspár alkotta. Mindnyájan több gyermeket nevelnek, neveltek, és a Magyar Életért díj kitüntetettjei. A Magyar Jelen név szerint úgy ír róluk, hogy Haraszti Gáborné és férje, Téglásy Imre és felesége, Nagy Sándor és felesége, valamint Csókay András és felesége.

Krudy Ádám és Halász Géza fönt idézett Áldás vagyok című szerzeménye mellett második díjat adott a zsűri az Adjunk esélyt! című dalnak, amelynek előadói: a Hungarica, Varga Miklós, Kalapács József, Kalapács-Ódor Cintia és Egedy Piroska. A harmadik helyezett a Hetero Sapiens együttes és Daczi Barnabás Első szívdobbanás című dala.

A zsűri gondban volt, mert több pályázó a mesterséges intelligenciával íratott zenét a dalszövegéhez. „A zsűri úgy döntött, hogy az életvédő pályázat kapcsán nem értékeli a mesterséges intelligencia segítségével készített dalokat, még ha több nívós dalszövegről és élethű éneklésről van is szó” – írja a Mi Hazánk lapja. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egzaltált Dürer

A monumentális kiállítás középpontjában egyetlen mű, egy 1506-os dátummal jelölt, Selmecbányáról származó gótikus szárnyas oltár áll, amelynek az egyik táblaképével (helyesebben reprodukciójával) mindenki találkozott már. A kollektív emlékezetünkbe beégett a Vizitáció (Mária találkozása Erzsébettel), ám ez nem mondható el a nyolcból megmaradt hét táblaképről – amelyek most először láthatók együtt.

0–24

A hétköznapi és ünnepnapi fasizmus letagadásának megvannak a magyarban is a kulcsmondatai, közbeszédbéli szállóigéi. Kivétel nélkül önleleplező mondatok, melyek igen gyakran egyeznek is a közlő szándékaival.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

Szivárgás

Tavaly szeptemberben a kuruc.info közzétett egy olyan párbeszédet tartalmazó hangfelvételt, amelyen többek között ez hallható: „Nekem a Viktor azt mondta, hogy azért jöjjek be, hogy beszéljük meg, hogy ki fenyegetett meg.”

Szép, új, szintetikus világ

  • Váradi András

Egy jó kép többet mond, mint ezer szó. Közhelyes, de attól még igaz bon mot. Robert Capa még rá is duplázott, amikor azt mondta: el tud képzelni egy olyan képet (fotót), amely akkora hatással van az emberekre, hogy soha többé nem lesz háború.

Közös pont híján

Hosszú ideig az évszázad üzleteként hirdették a német fegyvergyártásra alapozó hazai védelmi ipari fejlesztéseket. Ám a pénz elfogyott, exporttal nem számolhatunk, ráadásul a Merz-kormány nem lesz olyan elnéző Orbán Viktor bomlasztó politikájával szemben, mint amilyen Angela Merkel volt.

„Itt írd alá, Gergő!”

A fideszes ifjúságból indulva, minisztériumokon és államtalanított állami cégeken át vezető úton került Böszörményi-Nagy Gergely, az Orbán-rendszer egyik hivatásos szabadgondolkodója a MOME-t fenntartó alapítvány élére, ahol aztán nem kívánt ismertséget szerzett.

„Végre ellazultunk”

Tizenöt éve alakult meg az Ivan & The Parazol, de fontosabb, hogy a klasszikus rock ihletettségű zenekar a minap jelentette meg hatodik nagylemezét Belle Époque címmel. Az új album mellett ambiciózus tervekről és a köz­életről is beszélgettünk Vitáris Ivánnal, az együttes énekesével és Simon Bálint dobossal.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.