Most jutott a CÖF eszébe, hogy igazságtételt akar 2006-ért

  • MTI/narancs.hu
  • 2021. június 15.

Fekete Lyuk

"A liberálfasizmus gonosz ideológiájától" tartanak, ezért minden módon emlékeztetni akarnak 2006-ra. 

Többek között a 2006-os események vizsgálata céljából Civil Igazságtételi Bizottságot hozott létre a Civil Összefogás Fórum (CÖF) - Civil Összefogás Közhasznú alapítvány (CÖKA) - jelentette be Csizmadia László, a CÖF alapítója kedden Budapesten az MTI beszámolója szerint.

Csizmadia azt mondta, világossá kívánják tenni a 2022-es országgyűlési választás előtt, hogy "a bolsevik, kommunista, kádári kor letéteményeseinek utódjai mit sem változtak, sőt, egyesülve a szélsőjobbal, a liberálfasizmus gonosz ideológiáját államterror formájában akarnák hazánk polgárainak nyakába akasztani". 

Hozzátette, meggyőződésük szerint most van itt annak az ideje, hogy "a balliberális országfosztás nyomába eredjünk, e témát a Kádár-korszaktól napjainkig erkölcsi górcső alá helyezzük, nemzetünk kincstárának szisztematikus kirablását tényekkel bizonyítsuk". Csizmadia szerint láttatni kívánják, hogy "a szocliberális kormányzás és hálózata" miként herdálta el az állam és az adófizetők vagyonát, továbbá arra is fel kívánják hívni a figyelmet, hogy eközben egyesek, pártjuk és kormányuk asszisztálásával, hogyan gazdagodtak és váltak oligarchává. Arról beszélt, hogy nem engedhetik meg, hogy a hazát elárulók következmények nélkül megússzák a rájuk kiszabható súlyos büntetéseket.

A vizsgálat eredményétől azt remélik, hogy az 2022-ben hozzájárul a választók szükséges tisztánlátásához és "a politikusi hamvaikból feltámadt bűnösök végleg eltűnnek az Országgyűlés szent házából" - közölte Csizmadia.

A sajtótájékoztatón elhangzott, az ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász által vezetett testület tagja Völgyesi Miklós, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácsvezető bírája, Zétényi Zsolt jogász, volt MDF-es képviselő, a Jobbik 2010-es alkotmánybírójelöltje, a Gaudi-Nagy Tamás-féle Nemzeti Jogvédő Szolgálat tagja, Osztie Zoltán, a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia plébánosa, Magyar-Zsolnay Attila alkotmányjogász, szintén a Nemzeti Jogvédő Szolgálat tagja, Wittner Mária '56-os szabadságharcos és volt fideszes képviselő, valamint Borvendég Zsuzsa történész, a Magyarságkutató Intézet munkatársa.

Lomnici, a CÖF-CÖKA szóvivője, a bizottság elnöke közölte: a vizsgálat eredményeitől azt is várják, hogy erkölcsi elégtételt kapnak "a 2006-os gyurcsányi terror elszenvedői". Szerinte a grémiumnak meg kell vizsgálnia, név szerint kik a felelősek a Magyarország lerablását eredményező "rablóprivatizációért". Továbbá azt is: kiknek állhatott érdekében, hogy a Zétényi Zsolt (korábbi MDF-es országgyűlési képviselő) nevével fémjelzett igazságtételi törvényt az 1990-es évek elején ne hirdessék ki. Ebben ketten biztosan szerepet játszottak: Göncz Árpád köztársasági elnök és Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnöke - jelentette ki.

Azt is fel kívánják tárni - folytatta -, mi vezetett oda, hogy nem vonták felelősségre azokat a politikai vezetőket, akik felelősek a 2006-os eseményekért, illetve hogyan alakulhatott ki az a helyzet, hogy 2010 előtt csak "vörös bárók" szerepeltek a 100 leggazdagabb magyar listáján, és egyetlen nemzeti érzelmű üzletember sem. (Míg ugye most nyilván más a helyzet.) Lomnici szerint azok közül, akik 2010 előtt a főváros vezetésében szolgáltak és szerinte "részt vettek a kassza kiürítésében", mára sokan újra funkciót kaptak Karácsony Gergely főpolgármestertől.

Nyilván azért most jutott mindez a CÖF eszébe, mert a jobboldalon visszatérő gondolat, hogy a "mai fiatalok" már nem tudják, mi történt 2006-ban, ezért emlékeztetni kell őket rá - ezért készült 800 millió forintból egy film az őszödi beszéd kiszivárgásáról, a CÖF pedig június elején azt is bejelentette, hogy egy vándorkiállításon fogja bemutatni a 2006-os "Gyurcsány-terror" eseményeit. 

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.