Szüret Extra: Nem útszéli homofóbia. De.

  • narancs.hu
  • 2014. július 8.

Fekete Lyuk

A Válasz.hu is felszállt a férfiasság vonaglókamionjára.

„A mai helyzetnek ugyanakkor fele sem tréfa: kutatások hívják fel a figyelmet a férfiasság háttérbe szorulására. Erre válaszul alakult meg a Férfiak Klubja, melynek Facebook-oldalához már több mint 33 ezer követő csatlakozott, s egyre szaporodnak a valódi klubok is a Kárpát-medencében. A minden bokorban homofóbiát sejtő LMBT-aktivisták megnyugtatására rögzítjük: a kezdeményezés nem valamiféle útszéli melegellenes akció, sőt olyan emberek adták hozzá a nevüket, mint Böjte Csaba, Berecz András, Csík János, D. Nagy Lajos, Sárközy Tamás, Klapka György, Litkey Farkas és a néhai Erőss Zsolt. Az alapító Bedő Imre közgazdász-üzletemberrel beszélgettünk.” (Nem útszéli homofóbia – a férfiak férfiasságáért aggódók klubja – Válasz.hu)

Állítsuk vissza, őrizzük meg és örökítsük a férfiasság eredeti értékeit!

Állítsuk vissza, őrizzük meg és örökítsük a férfiasság eredeti értékeit!

Fotó: Ferfiak Klubja

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.