Oszter Sándor fejjel vezetné az autót – ha akarná

  • narancs.hu
  • 2014. december 25.

Fekete Lyuk

A veterán színész sajátos nézetei az autóvezetésről és a magánterületről.

Hosszú interjút közölt a Bors Oszter Sándor színművésszel, aki idén sok mindennel (például ezzel meg ezzel) kivívta a sajtó érdeklődését, egyedül színészi tevékenysége maradt homályban. No de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a 65 éves Oszter még ma is olyanokat mond, mintha nem is 2014 végén, Magyarországon, hanem 1968-ban, San Franciscóban lennénk.

„Ahol az incidens történt, az a tulajdoni lap szerint nem közút, hanem magánterület, és én ott azt csinálhatok, amit csak akarok. Akár még fejjel is vezethetek, ha akarok” – mondta Oszter év eleji, lassan legendássá váló autós performanszáról, amit egy pláza parkolójában mutatott be.

Egyszer azért megmutathatná Oszter, hogy milyen fejjel vezetni. Lehetőleg olyan magánterületen, ahol rajta kívül senki nem közlekedik autóval.

Figyelmébe ajánljuk

A Fidesz házhoz megy

Megfelelő helyre kilopott adatbázis, telefonálgató propagandisták, aktivisták otthonát látogató Németh Balázs. Amit a Fidesz most csinál, régen a Kurucinfó munkája volt.

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.