Az Orbán-szabály címmel írt könyvet G. Fodor Gábor, a Századvég Alapítvány vezetője, ennek szerdán tartották az online könyvbemutatóját, az MTI beszámolója szerint pedig az eseményen egymást licitálták felül az Orbán Viktor miniszterelnököt dicsérő kormányközeli emberek.
Elsőként Stumpf István egykori kancelláriaminiszter, majd alkotmánybíró, jelenleg a felsőoktatási modellváltásért felelős kormánybiztos állt neki, ő a könyv méltatásával kezdte, mondván G. Fodor könyve "a politikai tudás foglalata", és hogy bár Orbán Viktorról sok könyv született már, ez különleges, hiszen "szerzője az Orbán-csapat tagja". A könyv szerinte az elmúlt tíz év összefoglalása, amelyből kiderül a miniszterelnök filozófiája.
Stumpf szerint a rendszerváltás idején három generáció küzdött egymással: a történelmi nemzedék, melynek kiemelkedő képviselője volt Antall József, a reformerek, akiknek egyik ágát, a reformkommunistákat Pozsgay Imre reprezentálta, a másikat, az ellenzékit pedig Kis János, végül a harmadik nemzedék volt a kommunizmus utáni Fidesz-generáció. "Azért váltak ők a legnagyobbá, mert a kezdeti sikertelenségek után képesek voltak alkalmazkodni, volt társadalom- és nemzetstratégiájuk" - mondta Stumpf, aki szerint
Orbán Viktor nem engedi, hogy a bürokratikus tevékenység "felzabálja" a kormányzást,
tudja, hogy intellektuális szuverenitásra van szükség a mozgástér kihasználásához, kell egy világos iránytű, a nemzeti szuverenitás. A miniszterelnök "nem szereti az intézményeket, ő az embereket szereti", és világossá tette, hogy mindent megtesz Európa keresztény gyökereiért - tette hozzá.
Stumpf után Lánczi András következett, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora, aki szerint
a miniszterelnök valószínűleg legalább olyan jó filozófus lenne, mint politikus, mert minden kérdéshez úgy nyúl hozzá, hogy eljut a metafizikai mélységig, az első, eredeti kérdésig.
Lánczi szerint a politikában mindig verseny van, ez az emberi létezés lényege - ez akkor is így van, ha nem akarjuk -, és
itt van egy miniszterelnök, aki kézzelfoghatóan, példátlanul sikeres, nem csupán Magyarországon.
Az eseményre még Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP európai parlamenti delegációvezetője is bejelentkezett egy videóüzenetben, amelyben arról beszélt, hogy G. Fodor könyvének elolvasása után többet értünk meg létezésünkből, segít tájékozódni az elmúlt harminc évben, és segít megérteni, hogy miért meghatározó az utolsó évtized.
A könyv Orbán Viktorról szól, akiről dicsérő szavakat mondani 2021-ben még mindig bátorság. "Én vállalom ezt a bátorságot"
- jegyezte meg Deutsch, aki a beszámoló szerint valóban folytatta, és azt mondta, hogy Orbán Viktor a korszakos magyar politikusok közé tartozik, akiről azok is elismeréssel beszélnek, akik nem rajongói. "Ez a fokmérője Orbán Viktor közéleti teljesítményének, amelyet ez a kötet bemutat" - mondta Deutsch Tamás.
Bayer Zsolt publicista szintén videóüzenetben méltatta a könyvet és Orbánt, mondván a nyugati civilizáció a végső pusztulás felé tart, és
ebben a történelmi helyzetben van egy politikus, aki elsőként ismerte fel, hogy ha meg akarjuk menteni a nyugati kultúrát, akkor európai reneszánszra van szükség.
Szerinte a könyv legfontosabb üzenete is az, hogy van egy vezető Kelet-Európában, aki felismerte ezt az igazságot, és van képessége is, felhatalmazása is, hogy harcoljon érte. "Ebben a harcban muszáj mellette állnunk! G. Fodor Gábor könyve ebben segít nekünk" - mondta Bayer Zsolt.
A laudációk után még egy panelbeszélgetés is volt, ahol G. Fodor Gábor, Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója, Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég vezérigazgató-helyettese és Békés Márton, a Terror Háza kutatási igazgatója folytatta a szeánszot, elvileg a 2010 utáni "Orbán-korszak" mibenlétéről folytattak eszmecserét. Ennek során G. Fodor kezdte Orbán méltatását, mondván
benne megvolt a bátorság ahhoz, hogy saját modellt hozzon létre.
G. Fodor szerint a miniszterelnök vezette jobboldal - szakítva a korábban jellemző "hátránygazdálkodással" - "előnygazdálkodást" folytat, azaz az ország erősségeire alapoz, és ez "óriási merészség", amelyhez állandó tanulási képesség szükséges. Orbán Viktornak a változtatásokhoz volt "mersze, képessége és ereje" - folytatta.
Schmidt Mária szerint bátorságra vall az a felismerés, hogy az a nyugati civilizáció, amelyet a rendszerváltozás előtt "utol akartunk érni", nem működik már, nincs már mit másolni rajta, ezért "nekünk kell végiggondolni, hogy nekünk mi a jó". Arról is beszélt, hogy Orbán Viktor mindent a nemzeti érdek képviselete szempontjából értékel, és az általa tanultakat ennek érdekében használja fel. Schmidt Mária szerint a miniszterelnök célja "a nemzeti megmaradás és a közös nemzeti siker", és ez megkülönbözteti más magyar és külföldi politikusoktól.
Végül azt is mondta, hogy Orbán minden döntését és lépését "gondolatilag nagyon alaposan megalapozza és ezek az elmúlt tíz év után összeálltak egy olyan építménnyé, ami gyakorlatilag megváltoztatta Magyarországot, kezdi megváltoztatni a térségünket és jó eséllyel egész Európát meg fogja változtatni".
"Ennél jobb Európával nem történhet"
- tette hozzá.
Barthel-Rúzsa Zsolt arról beszélt, hogy Orbán Viktor stratégiai célokban távlatosan gondolkodik, és ennek megfelelően vezeti az országot. Úgy vélte, hogy nemcsak Magyarországon, de Európában is szükség van azokra a gondolatokra, amelyeket a magyar miniszterelnök képvisel.
