Stumpf, Bayer, Deutsch és Schmidt Mária egymásra licitálva dicsérte Orbánt G. Fodor Gábor könyvbemutatóján

  • narancs.hu
  • 2021.05.05 20:19

Fekete Lyuk

Megtudhattuk, hogy Orbán Viktor bátor, sikeres, szereti az embereket, igazi filozófus, de sajnos még mindig nagy bátorság őt dicsérni. 

Az Orbán-szabály címmel írt könyvet G. Fodor Gábor, a Századvég Alapítvány vezetője, ennek szerdán tartották az online könyvbemutatóját, az MTI beszámolója szerint pedig az eseményen egymást licitálták felül az Orbán Viktor miniszterelnököt dicsérő kormányközeli emberek. 

Elsőként Stumpf István egykori kancelláriaminiszter, majd alkotmánybíró, jelenleg a felsőoktatási modellváltásért felelős kormánybiztos állt neki, ő a könyv méltatásával kezdte, mondván G. Fodor könyve "a politikai tudás foglalata", és hogy bár Orbán Viktorról sok könyv született már, ez különleges, hiszen "szerzője az Orbán-csapat tagja". A könyv szerinte az elmúlt tíz év összefoglalása, amelyből kiderül a miniszterelnök filozófiája.

Stumpf szerint a rendszerváltás idején három generáció küzdött egymással: a történelmi nemzedék, melynek kiemelkedő képviselője volt Antall József, a reformerek, akiknek egyik ágát, a reformkommunistákat Pozsgay Imre reprezentálta, a másikat, az ellenzékit pedig Kis János, végül a harmadik nemzedék volt a kommunizmus utáni Fidesz-generáció. "Azért váltak ők a legnagyobbá, mert a kezdeti sikertelenségek után képesek voltak alkalmazkodni, volt társadalom- és nemzetstratégiájuk" - mondta Stumpf, aki szerint 

Orbán Viktor nem engedi, hogy a bürokratikus tevékenység "felzabálja" a kormányzást,

tudja, hogy intellektuális szuverenitásra van szükség a mozgástér kihasználásához, kell egy világos iránytű, a nemzeti szuverenitás. A miniszterelnök "nem szereti az intézményeket, ő az embereket szereti", és világossá tette, hogy mindent megtesz Európa keresztény gyökereiért - tette hozzá.

Stumpf után Lánczi András következett, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora, aki szerint 

a miniszterelnök valószínűleg legalább olyan jó filozófus lenne, mint politikus, mert minden kérdéshez úgy nyúl hozzá, hogy eljut a metafizikai mélységig, az első, eredeti kérdésig.

Lánczi szerint a politikában mindig verseny van, ez az emberi létezés lényege - ez akkor is így van, ha nem akarjuk -, és

itt van egy miniszterelnök, aki kézzelfoghatóan, példátlanul sikeres, nem csupán Magyarországon. 

Az eseményre még Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP európai parlamenti delegációvezetője is bejelentkezett egy videóüzenetben, amelyben arról beszélt, hogy G. Fodor könyvének elolvasása után többet értünk meg létezésünkből, segít tájékozódni az elmúlt harminc évben, és segít megérteni, hogy miért meghatározó az utolsó évtized.

A könyv Orbán Viktorról szól, akiről dicsérő szavakat mondani 2021-ben még mindig bátorság. "Én vállalom ezt a bátorságot"

- jegyezte meg Deutsch, aki a beszámoló szerint valóban folytatta, és azt mondta, hogy Orbán Viktor a korszakos magyar politikusok közé tartozik, akiről azok is elismeréssel beszélnek, akik nem rajongói. "Ez a fokmérője Orbán Viktor közéleti teljesítményének, amelyet ez a kötet bemutat" - mondta Deutsch Tamás.

Bayer Zsolt publicista szintén videóüzenetben méltatta a könyvet és Orbánt, mondván a nyugati civilizáció a végső pusztulás felé tart, és

ebben a történelmi helyzetben van egy politikus, aki elsőként ismerte fel, hogy ha meg akarjuk menteni a nyugati kultúrát, akkor európai reneszánszra van szükség.

Szerinte a könyv legfontosabb üzenete is az, hogy van egy vezető Kelet-Európában, aki felismerte ezt az igazságot, és van képessége is, felhatalmazása is, hogy harcoljon érte. "Ebben a harcban muszáj mellette állnunk! G. Fodor Gábor könyve ebben segít nekünk" - mondta Bayer Zsolt.

A laudációk után még egy panelbeszélgetés is volt, ahol G. Fodor Gábor, Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója, Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég vezérigazgató-helyettese és Békés Márton, a Terror Háza kutatási igazgatója folytatta a szeánszot, elvileg a 2010 utáni "Orbán-korszak" mibenlétéről folytattak eszmecserét. Ennek során G. Fodor kezdte Orbán méltatását, mondván

benne megvolt a bátorság ahhoz, hogy saját modellt hozzon létre.

G. Fodor szerint a miniszterelnök vezette jobboldal - szakítva a korábban jellemző "hátránygazdálkodással" - "előnygazdálkodást" folytat, azaz az ország erősségeire alapoz, és ez "óriási merészség", amelyhez állandó tanulási képesség szükséges. Orbán Viktornak a változtatásokhoz volt "mersze, képessége és ereje" - folytatta. 

Schmidt Mária szerint bátorságra vall az a felismerés, hogy az a nyugati civilizáció, amelyet a rendszerváltozás előtt "utol akartunk érni", nem működik már, nincs már mit másolni rajta, ezért "nekünk kell végiggondolni, hogy nekünk mi a jó". Arról is beszélt, hogy Orbán Viktor mindent a nemzeti érdek képviselete szempontjából értékel, és az általa tanultakat ennek érdekében használja fel. Schmidt Mária szerint a miniszterelnök célja "a nemzeti megmaradás és a közös nemzeti siker", és ez megkülönbözteti más magyar és külföldi politikusoktól.

Végül azt is mondta, hogy Orbán minden döntését és lépését "gondolatilag nagyon alaposan megalapozza és ezek az elmúlt tíz év után összeálltak egy olyan építménnyé, ami gyakorlatilag megváltoztatta Magyarországot, kezdi megváltoztatni a térségünket és jó eséllyel egész Európát meg fogja változtatni".

"Ennél jobb Európával nem történhet"

- tette hozzá. 

Barthel-Rúzsa Zsolt arról beszélt, hogy Orbán Viktor stratégiai célokban távlatosan gondolkodik, és ennek megfelelően vezeti az országot. Úgy vélte, hogy nemcsak Magyarországon, de Európában is szükség van azokra a gondolatokra, amelyeket a magyar miniszterelnök képvisel.

 

Neked ajánljuk

Riviéra–Erzsébetváros motortúra

  • Támogatott tartalom

Lengyel Gábor hosszú évtizedeken át dolgozott az orvosiműszer-kereskedelemben, és kizárólag olvasóként tekintett az irodalomra. A helyzet azután változott meg, hogy elhagyni kényszerült vállalkozását, s az ezzel járó traumát úgy dolgozta fel, hogy írni kezdett – terápiás céllal.

Lezárt műhely, levert lakat

Miközben nagyszabású kiállítással emlékeztek meg a Ludwig Múzeumban a magyar film születésének 120. évfordulójáról, a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum – MűvészetMalomban ugyancsak a magyar film a főszereplő, konkrétan a rendszerváltás utáni idők talán legizgalmasabb hazai filmes műhelye, az Inforg Stúdió.

A balfácán napja

Nem vennénk rá mérget, hogy a Netflix gyártásában készült friss svéd történelmi krimisorozat készítői valóban Harold Ramis 1993-as klasszikusából, az Idétlen időkigből vették a dramaturgiai inspirációt, de A valószínűtlen gyilkost nézve könnyen érezhetjük úgy, hogy Stig Engström is belekeveredett egy Phil Connorséhoz hasonló időhurokba. 

Dzsúdló és a magány

  • Puskás Panni

Dzsúdló nem azonos Jude Law-val, hanem egy magyar zenész, akinek leghíresebb száma a Lej. Ilyen és ehhez hasonló titkokat tudhatunk meg e „Z generációs pandémia paradigmából”, de csak akkor, ha valaki olyan szerencsés, mint én, és egy Z generációs digitális bennszülöttel nézheti végig a darabot. A tizenhat éves húgom árulta el azt is, miért nevet a főleg fiatalokból álló közönség azon, hogy az egyik szereplő annyira depis, hogy a frufruját is majdnem levágta.

Politikai inszeminátor

Egy ország találgatja éppen, hogy mi a fenét is akar ez az egész jelenteni. Hogy Gattyán György, aki a LiveJasmin nevű site-ján keresztül élő webkamerás pornóval begyűjtött nagyjából 300 milliárd forintot, most minden előzmény nélkül miniszterelnök-jelöltként bukkant fel a honi média megfelelő bugyraiban. 

Apácától nyalókáig

Az elsősorban tematikus kiállításokat bemutató, programjaival a tradíciót és a történelmi eseményeket szokatlan fénytörésben vizsgáló 2B Galéria 19 alkotót felvonultató csoportos kiállítása most a kakast állítja a középpontba.

Itt mindenki figyel

A szerző specialitása, hogy olyan zárt világokról fest részletes képet, amely a legtöbb ember számára még szeleteiben sem megközelíthető: ilyen volt a magyar szervezett bűnözés 1970-es évektől zajló történetére koncentráló Maffiózók mackónadrágban, majd a kokain magyarországi szerepét az 1920-as évektől napjainkig végigkövető Magyar kóla is.

Nem szentírás

  • Balogh Magdolna

A szerző eddig kilenc történelmi tárgyú könyvet jelentetett meg, amelyek közül a legsikeresebb a 2017-ben Goncourt-díjjal kitüntetett, a nemzetközi kritika által is egekbe dicsért Napirend, amelyben Hitlernek a második világháborút előkészítő tárgyalássorozatát írja meg egy afféle fekete komédiában. 

A hetedik napon

A neves olasz részecskefizikus jókor volt jó helyen: ott lehetett a genfi részecskefizikai központ, a CERN Nagy Hadronütköztetőjének (LHC) Kompakt Müon Szolenoid (CMS) kísérleti programjában, ahol például a sötét anyagot alkotó egzotikus részecskék, extra dimenziók és a nevezetes Higgs-bozon után kutattak a fizikusok.

A nemlét sűrűsége

  • Radics Viktória

Fantasztikusan érdekes Lanczkor Gábor új könyve. Műfaját tekintve talán a „prózaversek” megjelölés áll legközelebb e több mint kétszáz szövegdarabhoz; én temetőjáró könyvnek nevezem a Sarjerdőt, poétikailag pedig a norvég Edvard Grieg Lyriske stykker (Lyric Pieces) című, tíz könyvbe sorolt, naplófolyamot képező zongoradarabjaihoz közelítem; ezek negyven év termését tartalmazzák szépen összekomponálva a 19. század második feléből. Ahogy a szóló zongorafutamok, úgy a Sarjerdő is egészében érvényes.

Emígy

Önéletrajzi ember – Szerb Antal találóan és evidens módon így jellemezte Goethét (egyszersmind Saint-Simon herceget és Proustot), s ez a megfogalmazás okvetlenül ráillik Granasztói Pálra (1908–1985) is.

Tárgyversek során

  • Domsa Zsófia

„Meg akarom neked mutatni a világot, a maga valóságában, ahogy itt van a szemünk előtt, folyamatosan. Csak így tudom én magam is felfedezni” – írja Knaus­gård a születendő lányának szóló levélben, amelyet a könyvben háromszor húsz rövid esszé követ.