Vidnyánszky: Az Amnesty képezte ki a tiltakozó SZFE-s diákokat

  • narancs.hu
  • 2020. szeptember 12.

Fekete Lyuk

Olyan híreket kapott.

Interjút adott az Origónak Vidnyánszky Attila, a Színház- és Filmművészeti Egyetemet (SZFE) fenntartó alapítvány kuratóriumának elnöke, amelyben ismételten a politikusokra és az egyetem vezetésére hárította az egyetem körül kialakult helyzet felelősségét.

Mint ismert, a kuratórium önkényesen átírta a Szervezeti és Működési Szabályzatot úgy, hogy az egyetem vezetőit megfosztották jogköreiktől, és gyakorlatilag elvették az egyetem autonómiáját. A vezetőség erre lemondott, a diákok pedig elfoglalták az egyetemet, így az oktatás sem kezdődött meg.

Bagossy László: Mintha nem is a kuratóriummal hadakoznánk, hanem a nagyhatalmú miniszterelnökkel

Az egyetem vezetése még hisz benne, hogy az SZFE autonómiájának elvesztését vissza tudják fordítani. "Aki arról ábrándozik, hogy Vidnyánszky lecserélése megoldana bármit, az nem érti a dolog lényegét" - mondta Bagossy László, a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) Színházművészeti Intézetének vezetője a hvg.hu-nak adott interjújában.

Vidnyánszky most arról beszélt, hogy a tanárok nem vették figyelembe a diákok jövőjét és manipulálják őket, illetve hogy

"olyan híreket kaptunk, hogy az Amnesty International segíti a tiltakozókat a szervezésben, és már nyáron egy táborban felkészítették a diákok egy részét arra, ami most történik."

Arról is beszélt, hogy a hallgatók között "vannak, és nem kevesen, akik félnek megszólalni".

Vidnyánszky most végre elárult valamit arról is, hogy hogyan akarná átalakítani az egyetem képzését: azt mondta, hogy az eddig felvett diákokat ugyanazok a tanárok oktatnák, akikhez felvételiztek (igaz, számos neves tanár távozott az egyetemi autonómia megszüntetése miatt az SZFE-ről), és ő ezzel párhuzamosan építené ki a saját képzését. "Emellett az elkövetkező években kiépül egy másikfajta képzési rendszer, így nem egy-, hanem többféle képzési metodika szerint, különböző oktatókkal valósul majd meg a képzés."

A képzés tartalmi részéről azt mondta, "olyan fogalmaknak is előtérbe kell majd kerülniük, mint például a szolgálat. Hogy a hallgatók tudják, hogy azt a közösséget, amely lehetőséget biztosít majd a művészetük kibontakoztatására, most pedig arra, hogy tanulhassanak, szolgálniuk kell – nagy alázattal és tisztelettel, vidéken és a fővárosban. Tudniuk kell, hogy azt a csodálatos kincset, ami felhalmozódott, gazdagítaniuk és továbbadniuk kell. Büszkén arra, hogy magyarok, művésznövendékként ennek a kultúrának a gyermekei."

Azt is mondta, komoly ígéretet kapott egy új campusra a kormánytól.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.