Felcsuti Péter

Nekünk Mohács kell?

Felcsuti Péter

Ismerjük el: ha igen, akkor sem mi vagyunk az egyetlenek. Németország például 1922-23 folyamán a történelem addig ismert legnagyobb inflációját és államcsődjét élte át a politikai elit és – fogódzkodjunk meg – a német jegybank aktív közreműködése mellett. Az infláció nem csupán a gazdaságot tette tönkre, de szétzilálta a német társadalom minden rétegét, elsősorban a középosztályt. A történészek egyetértenek abban, hogy ez fontos szerepet játszott a fasizmus hatalomra jutásában annak minden szörnyű következményével együtt.

 

Ám – és a mondandóm szempontjából ez a lényeg - a németek megtanulták a leckét, az erős valuta, az infláció elutasítása, a rendezett közpénzügyek alkotmányos kötelezettséggé, pártállástól függetlenül axiómává vált nem csupán a német politikai elit, de valójában az egész lakosság számára.

Más országoknak egy lecke nem elég, de több talán igen. Nem sok szó esik róla, de a latin-amerikai földrész országai látványosan kimaradnak a mostani adósságválságból. Pedig a kontinenst akár az államcsődök földjének is nevezhetnénk: az elmúlt 200 évben a földrész országai több mint 120 alkalommal jelentettek csődöt, ebből Venezuela, Argentina, Brazilia, Mexiko és Chile összességében több mint negyvenszer. Mostanra azonban mintha ezek az országok is megtanulták volna a leckét, a földrészen általánossá vált a szigorú költségvetési politika, amely megakadályozza  a nemzeti valuták elértéktelenedését és a kezelhetetlen adósságok létrejöttét.

Az európai országok is bőven kivették a részüket az államcsődökből, elsősorban Spanyolország, Németország, Franciaország és Ausztria-Magyarország, ám ezeknek az államcsődöknek a  legnagyobb része a 19. századra illetve a 20. század első harmadára esett. Az utóbbi évtizedekben – egészen mostanáig – legalábbis a nyugateurópai országok már elkerülték az államcsődöket (a részletek iránt érdeklődők figyelmébe ajánlom C.M. Reinhart-K. Rogoff: This time is different, eight centuries of financial folly c. kiváló könyvét).

Magyarország az elmúlt hatvan évben szintén elkerülte az államcsődöt, de az utolsó harminc évben ez négy alkalommal csak az IMF segítségével sikerült. Pontosabban most jön az ötödik. Az eddigiek már a rendszerváltás óta eltelt húsz esztendőt felölelő időszakra estek, és ami különösen elgondolkodtató, a mostani IMF-beavatkozás és az előző között alig három év telt el, úgy, hogy a jelenleg regnáló kormány fittyet hányva a minden oldalról érkező figyelmeztetésnek, súlyosan elhibázott gazdaságpolitikájával, ám megingathatlan magabiztossággal alig több, mint egy év alatt az országot egy pénzügyi Mohács közvetlen közelébe juttatta.

Miért nem tud a politikai elit és az ország tanulni a történelemből? Vagy nekünk tényleg Mohács kell, akár több is? És ha most sikerül elkerülni az összeomlást, vajon pár év múlva újra rémülten kell majd latolgatnunk: sikerül-e az ország zászlósurainak kiravaszkodnia, hogy a törökök  újabb haladékot adjanak az ütközet megvívására a mohácsi mezőn?

Figyelmébe ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.

„A hosszútávfutó magányával”

Legújabb, szeptember végén esedékes bemutatója, az Etűdök elképzelt érzésekre című előadás kapcsán beszélgettünk a próbafolyamatok nehézségeiről, a kívülállásról, a megállni tudás fontosságáról és egy „hüllőről”, aki szeret mozdulatlanul feltöltődni a napon.

Szerbia kontra Szerbia

  • Végel László

Tavaly november elsején 11 óra 52 perckor leomlott a felújított újvidéki pályaudvar előtetője, 15 ember halálát okozva. Senki nem látta előre, hogy a szerencsétlenség immár közel tíz hónapja tartó zűrzavart és válságot idéz elő.