A négyigenes népszavazás

  • 2014. december 12.

Felszab

November 26-án volt, négy és fél millióan mentek el voksolni, az elmúlt napokban mégis alig hallottunk róla valamit. A Magyar Narancs e heti, nyomtatott változatában van viszont egy kiváló cikk, ehhez (is) kapcsolódna a maga szerény eszközeivel mai posztunk.

A nemzeti kerekasztal-tárgyalásokat szeptember 18-án lezárni hivatott megállapodást az SZDSZ (és a Fidesz) nem írta alá, mivel az MSZMP nem engedett négy olyan kérdésben, amelyekhez a liberális párt mint a többpárti demokratikus jogállam kiépítésének elengedhetetlen feltételeihez ragaszkodott.

false

 

Fotó: OSA Archívum

Így szeptember 24-én az SZDSZ bejelentette, hogy e kérdésekről népszavazást kezdeményez, aminek érdekében aláírásgyűjtést indít. A kezdeti bizonytalanság ellenére kevesebb mint egy hónap alatt meglett a szükséges 100 000-nél is több, érvényes aláírás, és az íveket még október közepén leadták az Országgyűlésnek.

false

 

Fotó: Pető Iván/Europeana 1989

A népszavazás tétje az volt, hogy a Harmadik Magyar Köztársaság elnökét az első szabad választások után az Országgyűlés válassza meg, a pártszervek vonuljanak ki a munkahelyekről, az MSZMP-t számoltassák el a kezelésében levő vagyonról, illetve jogutód nélkül számolják fel az amúgy is népszerűtlen munkásőrséget.

false

 

Fotó: OSA Archívum

 

 

false

Fotó: OSA Archívum

A kérdések közül az első volt a legvitatottabb, mert ha az MSZMP/MSZP eredeti elképzelése valósul meg, és november 26-án köztársasági elnököt választanak közvetlenül, minden bizonnyal Pozsgay Imre lett volna a befutó, amit az állampártot és az MDF-et leszámítva senki nem nézett volna jó szemmel. A kampány során az MSZP az első kérdésre a nemet támogatta, míg az MDF a referendum bojkottjára szólította fel támogatóit. Az Ellenzéki Kerekasztal november 21-i ülésén a párt képviseletében Szabad György még tett egy sajátos gondolatkísérletet álláspontjuk kifejtésére. Az MDF helyi vezetői pedig igyekeztek betartani az igeneket preferáló pártoknak (az SZDSZ mellett a Fidesznek, az MSZDP-nek és az FKGP-nek).

false

 

Fotó: OSA Archívum

false

 

Fotó: OSA Archívum

Az elnökválasztás kérdésében végül ha hajszállal is, az igenek győztek, akárcsak (elsöprő többséggel) a többi kérdésben is. 1990. augusztus 3-án az első szabad parlament képviselői Göncz Árpádot választották meg köztársasági elnöknek.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.