A foguk fehérje

Roman Polanski: Az öldöklés istene

Film

Brooklyn, játszótér, napjainkban: Zachary (11) hirtelen felindulásból kezet emel Ethanre (11), s mivel a lendülő kézben egy bot is van, a következmények - két sérült fog - több napon túl gyógyulnak.

Brooklyn, nappali, valamivel később: Zachary és Ethan szülei azért gyűlnek össze, hogy kávé és sütemény mellett, Kokoschka- és Bacon-albumok megnyugtató közelében rendezzék a játszótéri incidenst. A társasági jó modor egész sokáig kitart, a házi süteményig csak kisebb feszültségek fodrozzák a diplomatikus csevej felszínét. Persze a napnál is világosabb, hogy idő kérdése csak, és ezek négyen olyan vehemenciával esnek majd egymásnak, hogy nincs az a játszótéri botozás, mely versenyre kelhetne az itt kiosztott pofonokkal. És tényleg; nem sokkal a sütemény után mintegy vezényszóra szabadulnak el az indulatok a nappaliban, ahonnét egyébként nem is nagyon mozdulunk ki, senki sem akar úgy tenni - a legkevésbé Roman Polanski -, mintha itt valami másról lenne szó, mint egy színdarab (Yasmina Reza nálunk is játszott darabja) könnyűkezű megfilmesítéséről.


Kötött a műfaj, szobához kötött, és vetkőzős a műsorszám, kivetkőzős. Menetrendszerűen vetkőzik ki önmagából a négyes fogat minden tagja, s mint egy lelki swinger partyn, mindenki mindenkinek bevisz egy övön alulit. Folyik a ketrecharc a nappaliban; az van, amit látunk, nincs mit megfejteni rajta, mélyebb jelentések a gardróbban sem rejtőzködnek. Hacsak azt nem szánták ilyesminek az alkotók, hogy jaj, milyenek már ezek a civilizált felnőttek! Ej-ej, hát ezek rosszabbak a kölköknél is - azok legalább nem ilyen körülményesen estek egymásnak. Ez azonban olyan lapos, hogy mégsem szánhatták annak. De nemcsak a mély értelmek maradtak házon kívül, hanem Brooklyn is, hiszen Polanski - az ismert életrajzi okok miatt - a közelébe sem merészkedett a környéknek. A nappali díszleteit Párizsban állították fel, az amerikai kilátás utólagos hozzátoldás csupán.

 

Az Amerikából kiátkozott filmrendező ismét csinált egy álamerikai filmet, ami fricskának elmegy, filmnek nem annyira. Istenesebb a helyzet, ha várakozásainkat nem a jelentős életmű nagy pillanataihoz, hanem egy harc- és színművészeti bemutatóhoz igazítjuk. Annak ugyanis pazar ez a rövid produkció. A nappaliban zajló ketrecharc vegyes technikájú: Kate Winslet finom eszközökkel dobja ki a taccsot, Christoph Waltz még mindig a Becstelen Brigantykban játszik, míg Jodie Foster és John C. Reilly üzembiztos rutinnal megy le ösztönlénybe.

Forgalmazza a Big Bang Média

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Pokolba a tűzijátékkal! – Ünnepi beszéd

Kedves Egybegyűltek, kedves Olvasók! Önök már túl vannak rajta, mi (nyomda+munkaszüneti nap) még csak készülünk rá, mégis nagyon jó érzés így együtt ünnepelni ezt a szép évfordulót. 25 év! Egy negyedszázad, belegondolni is felemelő! Több mint jubileum, egyenesen aniversarium!

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.

„Az elégedetlenség hangja”

Százezrek tájékozódtak általa a napi politikáról a Jólvanezígy YouTube-csatorna révén, most mégis úgy döntött, inkább beáll a Kutyapárt mögé, és videókat készít nekik. Nemcsak erről, hanem a Fidesz online bénázásáról is beszélgettünk.