(2012-01-12)
"Egy HIV-pozitív ember gyógykezelése milliókba kerül évente, a tűcsere működtetése ehhez képest aprópénz. Vajon hány embernek kell majd megfertőződnie, hogy ezt a politika is felismerje végre?"
„Most az új választójogi törvény nem teszi lehetővé az autokratikus rendszer leváltásával együtt a különböző demokratikus alternatívák elkülönülését és önálló megmérettetését. A most létrehozandó EKA részben politikai pártok, részben civil és szakszervezetek együttese lesz. Identitásának kialakulását és a résztvevők önfeledt azonosulását vele számos tényező nehezíti.”
Orbán Viktor álmot látott. Egy nagy turulmadár közeledett feléje, és amikor Orbán már épp elszaladt volna, nehogy a turulmadár meglegyintse a kobakját, akkor látta, hogy nem is madár az, hanem egy nagy Excel-táblázat verdes fölötte.
A folyosók sötétek, nem jár a páternoszter, a hétvégére a fűtést is kikapcsolták, a dolgozók dideregnek az irodákban, s ahelyett, hogy dolgoznának, arról beszélgetnek, milyen hideg van itt.
A századfordulón a futball ott vált igazán népszerűvé, ahol jelentős (kis)polgári lakosság és ipari munkásság élt, akik körében népszerű szabadidős tevékenység volt a futballozás és meccsnézés. Ezek a társadalmi csoportok Közép- és Kelet-Európában döntően a fővárosokra koncentrálódtak, így Magyarországon a sportágnak eleinte jóformán csak Budapesten voltak hívei.
Nem ez az első eset, hogy Magyarország politikailag profitál egy világgazdasági krízisből. A hetvenes évek végén kitört "második olajválságot" az infláció megugrása és a kamatok világméretű emelkedése követte, aminek nyomán csődhullám söpört végig az eladósodott latin-amerikai országokon.
A német sajtó szinte naponta ad hírt újabb részletekről a novemberben ismertté vált "zwickaui terrortrió" korábbi bűncselekményeiről, illetve a hatóságok rovására írható múltbeli tévedések, mulasztások részleteiről. A legfontosabb kérdésekre egyelőre csak töredékes válaszok vannak.
Bírósághoz fordult a Fővárosi Vízművek Zrt., hogy megvédje igazát a Fővárosi Önkormányzattal szemben. A tét nem kevesebb, mint hogy sikerül-e kitúrni a francia-német kisebbségi tulajdonosokat a cégből. Miután a tárgyalások nem vezettek eredményre, a főváros följelentést tett a privatizációs szerződés alapján.
Kisszámú jól működő intézményeink egyike a diákhitelezés - a kormány tönkreteszi hát. Igaz, nem közvetlen szándékból, hanem csak a bevezetendő tandíj egyik mellékhatásaként. Amely tandíj - átgondolatlansága miatt - sokkal durvább lesz, mint az, amelyet a "szociális népszavazás" 2008-ban elutasított.
Milliárdos ábrándok, a dolgozók ötödének elbocsátása január 1-jétől, újraállamosítás: a kormány a múzeumok átalakítása során egyrészt bőséggel áldoz a grandiózus fővárosi tervekre, másrészt lélegeztetőgépen tartja - vagy arról le is kapcsolja - a kifizetetlen fűtés- és villanyszámlákkal küszködő kis- és vidéki múzeumokat.
Övék az utca, ez már a "bohócforradalom" alatt és a Milla nemzeti ünnepekre időzített rendezvényein eldőlt. Kik ők, mit akarnak, milyen viszonyban vannak a politikai osztállyal és egymással? A Magyar Narancs katalógusa a parlamenten kívüli ellenzékről.
A volt kormányfővel személyes politikai karrierjéről, új pártja jövőjéről és az ellenzéki összefogás buktatóiról beszélgettünk.
Amikor 1993-ban a kaposvári színházban Mohácsi János megrendezte a Csárdáskirálynőt, még más világ volt. A rendszerváltás eufóriájából éppen ébredő ország, mármint annak színházszerető és tévénéző népe Mohácsi szemüvegén át nézett rá operetthagyományunk e legfőbb ikonjára, és ha jól nézett, hát döbbenetes dolgokat látott: evidenciákat.
Dörner György gyalázatos kinevezése óta nap alig telt el úgy, hogy ne jelent volna meg hír, interjú, publicisztika az Új Színház februártól kinevezett igazgatójával és sleppjével kapcsolatban, az "offenzívának" pedig a pályázat silánysága, valamint a Csurka István által fémjelzett antiszemita ideológia kellő alapanyagot is szolgáltatott, szó se róla.
Csaknem negyven éve megszakítás nélkül a Vígszínház társulatának tagja. Elnöke a MASZK Országos Színészegyesületnek, a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektorhelyettese, és tagja a tavaly év végén a minisztérium által életre hívott Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanácsnak. Az év végén mutatta be A pestis monodráma-változatát - mindezekről beszélgettünk vele.
A Nouveau Cirque Du Vietnam előadása a Trafó egyedülálló Új cirkusz sorozatának legutóbbi állomása. A világ egyik legvirulensebb szórakoztató műfaja szemléjének minden darabját érdemes megnézni, mert a színházként is felfogható előadások olyan távol eshetnek egymástól stílusban, mint a csillagok.
Kőszínházak és független társulatok között, kortárs magyar drámák mellett egyszer csak jön egy alkalmi formáció, és a napi munka utáni, éjszakai próbák során létrehoz egy darabot, amely évek óta a legpontosabb képet adja a mai magyar kisemberről; arról a reményvesztett, egyirányú úton zsákutcába vezető életről, amelyet több millióan vallhatnak magukénak.
Cambridge-i jogi doktori diplomával, színházi, televíziós tapasztalatokkal lett "mindenevő" filmrendező, aki magas szociális érzékenységű rétegfilmektől hollywoodi tingli-tangliig csinált már mindenfélét. Mely mindenféléért az Európai Filmakadémia idén életműdíjjal tüntette ki - ebből az alkalomból beszéltünk Az én szép kis mosodám, a Veszedelmes viszonyok, a Méregzsák, a Gyönyörű mocsokságok vagy épp A királynő alkotójával.
Brooklyn, játszótér, napjainkban: Zachary (11) hirtelen felindulásból kezet emel Ethanre (11), s mivel a lendülő kézben egy bot is van, a következmények - két sérült fog - több napon túl gyógyulnak.
Ideális esetben a játékfilmek sem csupán a magánarchívumok, a kollégák és a megértő rokonság számára készülnek, a websorozatoknál pedig, ahol a nézettség pontosan mérhető, még inkább illik a közönség igényeit is figyelembe venni. Pater Sparrow nagyjátékfilmes debütálásával elég egyértelműen deklarálta, hogy nem a tömegszórakoztatás a célja, és egyébként is szívesebben választja a nehezebb utat.
Miért is nem lepődünk meg, hogy az orosz filmművész apokaliptikus látomást tár elénk legújabb (velencei díjnyertes) munkájában? Bár neves pályatársaival ellentétben ő nem a világ, hanem csak az ember végét jövendöli.
Nem kamu, tényleg benne vagyunk az unióban: persze írták az újságok is, de hát annyi mindent írnak azok, ha viszont egy tévésorozat úgy kezdődik, hogy Eszter mint uniós jogász tér haza Magyarhonba, akkor nincs mese, tényleg benne vagyunk.
"Az a pasas vagyok én, aki olyan hosszan csókolózik azzal a gyönyörű szőke asszonnyal. Igaz, hogy ezt a jelenetet Nemec aztán kivágta a végső változatból" - mesélte az Ünnepségről és vendégekről szóló filmben nyújtott hősies helytállásáról.
Úgy tűnik, mostanában erősen mesebeli lett a magyar világ, hiszen két kiváló írónk is hangsúlyozottan a magyar mese műfajában mondja el, mi bántja őt Orbán Viktor korában - hogy Kosztolányi híres verszárlatát variáljam.
Az irodalomtörténészek és egyes megszállott olvasók szemében a nagy költők "mosodacédulái" is érdekesek lehetnek. Hát még egy-egy új kézirat felfedezése! Ha pedig egy kézirat még ismeretlen szöveget is tartalmaz, az már igazi szenzáció. Irodalomtörténész interjúalanyunk pedig éppen ilyesmit jelentett be.
Minden feltétel adott egy jó regényhez: megrázó valós események (a könyv a lányát 24 évig pincerabságban tartó és neki hét gyermeket nemző "amstetteni rém" történetét veszi alapul), borzongással vegyes együttérzést kiváltó élethelyzet, izgalmas szökés, no meg - tekintve, hogy narrátorunk egy ötéves kisfiú - magával ragadó gyermeki látásmód.
"A fiatal történész, Ablonczy Balázs számot vet a Trianon-legendákkal, a tévhitekkel, a hamis reményekkel, melyek a magyar közvéleményben sokáig elevenek voltak" - írja nemrég kötetbe rendezett, 2003-2004-es naplójegyzetei között Végel László, lapunk egykori állandó publicistája.
"Vannak szülők, akik attól félnek, hogy gyermeküket elragadja tulajdon képzeletük; hogy a mesék hatására a végén még hinni fognak a csodákban. Csakhogy minden gyermek hisz a csodában, egészen addig, amíg felnőtt nem lesz belőle" - írja Bruno Bettelheim A mese bűvöletében. Ransom Riggs regénye pedig mintha éppen erre kívánna reflektálni.
A Fidesz propagandaintézményévé lefokozott Magyar Nemzeti Galéria számára nincs lejjebb.
Noha viszonylag kevesen tudják, ettől még tény, hogy az ötvenes évei közepén járó Robert Pollard a valaha volt legnagyobb rocksztár a világon.
"És miért nem ismételték meg a fúgát? Egyedül azt kellett volna megújrázni! Marha! Seggfejek!"
A kortárs művészfilm egyik legmarkánsabb európai arcának popzenei ténykedéséről bizonyos szempontból ugyanazt lehet elmondani, mint a mozisról: Charlotte Gainsbourg-nak szüksége van az erős rendezői kézre ahhoz, hogy igazán csillogni tudjon.
Ha van még értelme folytatni a hatvanas-hetvenes években oly kedvelt (s azután még számos alkalommal nosztalgikusan felelevenített) fúziós zenét, akkor azt valahogy úgy érdemes, ahogy mostanság Mark Kyriacou és társai teszik.
Tízéves a Che Sudaka - erre utal új lemezének a címe -, és ha már ilyen szép kerek, érdemes mérlegre tenni. Már csak azért is, mert a Che Sudaka tíz éve egyszersmind Barcelona és a latin skahullám utóbbi tíz évéről is szól - mondjuk arról, hogy a legjobb időben a legjobb helyen alakult meg ez az argentin és kolumbiai bevándorlókból összeálló csapat.
A Csík Zenekar Lélekképek című CD-je ugyanazon a műfaji határokon átvezető úton halad, amelyen a népzenekedvelőknél szélesebb körben megszerzett népszerűségig jutott az együttes.
Úgy tűnik, az isztambuli éttermekbe is betört az új hullám. A hagyományos vendéglőkön, családi kifőzdéken, kebabházakon és egyszerű büféken túl néhány év alatt az őrült fejlődésben lévő városban a gasztronómiai paletta is virágzásnak indult.
A tavalyi dupla kerek évforduló szinte elkerülhetetlenné tette a megrendezését, a helyszín pedig adta magát. Ráadásul Teleki Lászlóval, ezzel a halála előtti fényképeken búskomorságra felettébb hajlamosnak tűnő férfiúval külön kiállítás eddig még nem foglalkozott.
Múlt év végén hivatalosan is sikerült egybenyitni két, korábban egymástól függetlenül feltárt budapesti barlangrendszert - a Pál-völgyi így már országos rekorder.
Tarlós István nem támogatja, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) elfogadhatatlannak tartja, a Jobbik szerint meg kell akadályozni, mert "felháborító, hogy a 2012-es londoni olimpia mellett Budapestnek a melegolimpia jut". A Eurogamesről van szó, amit 2012. június 27. és július 1. között rendeznek a fővárosban. Az esemény hazai szervezőivel beszélgettünk.
