Film

A klán

  • 2016. augusztus 21.

Film

Argentína, nyolcvanas évek. Közvetlenül a Falkland-háború után – amelynek kudarca az országot addigra a gazdasági csőd szélére juttató katonai vezetés bukásához vezetett. A megtörtént eseményeket feldolgozó mű hőse, a galambősz családfő jó állampolgár és igaz hazafi: nyugalmazott főtisztként kis üzletet vezet, öt gyermeket nevel – a legidősebb népszerű rögbijátékos – és elmélyülten imádkozik, mielőtt jó étvágyat kívánna a családi asztalnál. Csak azt fájlalja, hogy elmúltak a régi szép idők, amikor még a hadsereg kötelékében lehetett kínozni és kivégezni a dolgok folyásával egyet nem értőket. Ennek lévén szakembere, kénytelen hát az emberrablást kiszervezni az állami keretek közül s saját vállalkozásban beindítani – nem csupán egykori magas rangú bajtársai, de családja tudtával és közreműködésével is (akiket csak kicsit zavar a tévézésben a padlá­son kikötött fogoly jajongása).

Lehetne mindez dráma, hiszen az egyik fiú megszökik, a másik is új életet kezdene, ha volna ereje kilépni imádott/gyűlölt apja/zsarnoka őrületének köréből. Lehetne történelmi film, ha a diktatúra és az emberrablók tevékenysége közötti párhuzam felszínes emlegetésén túl megismernénk a bűnözővé lett tisztet fedező főkatonák s -rendőrök motivációit, a Rendszer működését. De megreked félúton. Sorra veszi a tényeket, eljátsszák a színészek a rablásokat, a tépelődést, az ügyeskedést – ám mindez merő rekonstrukció marad és imitáció, semmit sem tudunk meg az elnagyolt, külsőségekre hagyatkozó rendezésből, ami már ez elején ne volna nyilvánvaló.

Forgalmazza a Cirko Film – Másképp Alapítvány

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.