Bruce Willis pályaképe

A munkásosztály katonája  

Film

Kopaszodó, atlétatrikós, kissé faragatlan, de sármos fegyverforgató. Bruce Willis más volt, mint a 70-es, 80-as évek hard body akciófilmjeinek hústornyai (Rocky, Rambo – Első vér, Kommandó, Conan, a barbár). Sylvester Stallone és Arnold Schwarzenegger a Reagan-éra idealizált, domináns férfiasságát képviselték, ám mégis sterilnek, szinte aszexuálisnak tetszettek. Willisnek nem voltak dagadó, olajozott izmai, de megvolt benne az a dög és dörzsöltség – sőt érzelmesség –, ami a gépies akcióhősökből hiányzott.

Noha főképp akciófilmes munkássága ismert, repertoárja jóval szélesebb a csibészes félmosoly megvillantásánál és a szigorúan összeszorított ajkaknál. Komikusi és zenei képességeit a filmesek egyre kevéssé használták karrierje előrehaladtával, bár pályája indulásakor épp ezekre támaszkodott. Kezdő színészként off-Broadway-produkciókban szerepelt, és három pop-blues albumot is ki­adott (a legsikeresebb talán a The Return of Bruno 1987-ből).

Első nagy sikereit munkásosztálybeli bájának köszönheti, jóllehet a Drágán add az életed! rendőre, John McClane és A simlis és a szende magánkopója, David Addison aligha nevezhetők melósoknak. Saját bevallása szerint családja kékgallérosok dinasztiája; ő maga sem a színpadon cseperedett. A nyugat-németországi Idar-Obersteinben született egy német nő és egy amerikai katona szerelmének gyümölcseként. Amikor 1957-ben apja leszerelt, a család visszaköltözött a férfi otthonába, New Jerseybe. Itt anyja banki alkalmazottként, apja pedig – valóban – gépészként és gyári munkásként dolgozott. Maga Willis sem ment egyből egyetemre, a középiskola után dolgozott biztonsági őrként a salemi atomerőműnél, sofőrködött, sőt még magándetektív is volt. A színjátszásba gyermekkori dadogása miatt kóstolt bele: a középiskolában rájött, hogy a színpadi szereplés enyhíti beszédhibáját. Kis kitérője után beiratkozott a Montclair State University színjátszás szakára, ekkor játszott a Macska a forró bádogtetőn című Tennessee Williams-darabban is.

Első nagyobb feladatait komédiákban kapta; később mintha Hollywood elfelejtette volna, milyen jó arányban keveredik kisugárzásában a lezserség és a férfias huncutság. Épp ezzel az eleggyel nyerte el A simlis és a szende (1985–1989) főszerepét – csaknem kétezer másik jelentkező közül. A szériában elvileg egyenrangú szerepet kellett volna kapnia az epizodikus rejtélyeknek és a főszereplők civódásának, de a prímet valójában Cybill Shepherd és Bruce Willis vitte. A hol vágyakozó pillantásokat, hol csípős megjegyzéseket cserélő modell és magándetektív párosa megidézte Howard Hawks szexi és pimasz romantikus komédiáit (Párducbébi, A pénteki barátnő), és a hosszan kitartott, idegőrlő szexuális feszültség a későbbi amerikai tévésorozatok elengedhetetlen kelléke lett (pl. Castle, X-akták, Az elnök emberei). Állítólag a két színész maga is belebonyolódott egy félresikerült egyéjszakás kalandba, ami megkeserítette a későbbi közös munkát. Shepherdet és Willist a producerek először még az olvasópróbán is érzékelhető kémia miatt dicsérték, ám a forgatás végére már közös jeleneteiket is alig lehetett felvenni. Willisnek nem minden kolléganőjével volt ilyen viharos a viszonya. 1987-ben feleségül vette Demi Moore-t, akivel három közös lányuk született és egészen 1998-ig voltak együtt. Emma Heming modellel 2009-ben házasodtak össze, s tőle újabb két lánya született.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."