Bruce Willis pályaképe

A munkásosztály katonája  

Film

Kopaszodó, atlétatrikós, kissé faragatlan, de sármos fegyverforgató. Bruce Willis más volt, mint a 70-es, 80-as évek hard body akciófilmjeinek hústornyai (Rocky, Rambo – Első vér, Kommandó, Conan, a barbár). Sylvester Stallone és Arnold Schwarzenegger a Reagan-éra idealizált, domináns férfiasságát képviselték, ám mégis sterilnek, szinte aszexuálisnak tetszettek. Willisnek nem voltak dagadó, olajozott izmai, de megvolt benne az a dög és dörzsöltség – sőt érzelmesség –, ami a gépies akcióhősökből hiányzott.

Noha főképp akciófilmes munkássága ismert, repertoárja jóval szélesebb a csibészes félmosoly megvillantásánál és a szigorúan összeszorított ajkaknál. Komikusi és zenei képességeit a filmesek egyre kevéssé használták karrierje előrehaladtával, bár pályája indulásakor épp ezekre támaszkodott. Kezdő színészként off-Broadway-produkciókban szerepelt, és három pop-blues albumot is ki­adott (a legsikeresebb talán a The Return of Bruno 1987-ből).

Első nagy sikereit munkásosztálybeli bájának köszönheti, jóllehet a Drágán add az életed! rendőre, John McClane és A simlis és a szende magánkopója, David Addison aligha nevezhetők melósoknak. Saját bevallása szerint családja kékgallérosok dinasztiája; ő maga sem a színpadon cseperedett. A nyugat-németországi Idar-Obersteinben született egy német nő és egy amerikai katona szerelmének gyümölcseként. Amikor 1957-ben apja leszerelt, a család visszaköltözött a férfi otthonába, New Jerseybe. Itt anyja banki alkalmazottként, apja pedig – valóban – gépészként és gyári munkásként dolgozott. Maga Willis sem ment egyből egyetemre, a középiskola után dolgozott biztonsági őrként a salemi atomerőműnél, sofőrködött, sőt még magándetektív is volt. A színjátszásba gyermekkori dadogása miatt kóstolt bele: a középiskolában rájött, hogy a színpadi szereplés enyhíti beszédhibáját. Kis kitérője után beiratkozott a Montclair State University színjátszás szakára, ekkor játszott a Macska a forró bádogtetőn című Tennessee Williams-darabban is.

Első nagyobb feladatait komédiákban kapta; később mintha Hollywood elfelejtette volna, milyen jó arányban keveredik kisugárzásában a lezserség és a férfias huncutság. Épp ezzel az eleggyel nyerte el A simlis és a szende (1985–1989) főszerepét – csaknem kétezer másik jelentkező közül. A szériában elvileg egyenrangú szerepet kellett volna kapnia az epizodikus rejtélyeknek és a főszereplők civódásának, de a prímet valójában Cybill Shepherd és Bruce Willis vitte. A hol vágyakozó pillantásokat, hol csípős megjegyzéseket cserélő modell és magándetektív párosa megidézte Howard Hawks szexi és pimasz romantikus komédiáit (Párducbébi, A pénteki barátnő), és a hosszan kitartott, idegőrlő szexuális feszültség a későbbi amerikai tévésorozatok elengedhetetlen kelléke lett (pl. Castle, X-akták, Az elnök emberei). Állítólag a két színész maga is belebonyolódott egy félresikerült egyéjszakás kalandba, ami megkeserítette a későbbi közös munkát. Shepherdet és Willist a producerek először még az olvasópróbán is érzékelhető kémia miatt dicsérték, ám a forgatás végére már közös jeleneteiket is alig lehetett felvenni. Willisnek nem minden kolléganőjével volt ilyen viharos a viszonya. 1987-ben feleségül vette Demi Moore-t, akivel három közös lányuk született és egészen 1998-ig voltak együtt. Emma Heming modellel 2009-ben házasodtak össze, s tőle újabb két lánya született.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.