Videó

Kis Stanley Kubrickok

  • narancs.hu
  • 2012. május 10.

Film

Richard Strauss és Friedrich Nietzsche gyerekszemmel, avagy a filmtörténet egyik legismertebb jelenetének újragondolásai. Felbujtó a Budapesti Fesztiválzenekar, a résztvevők iskoláscsoportok, a bírálók pedig mások mellett Jancsó Miklós és Fischer Iván voltak.

Nem kimondottan ifjúsági témájú volt a Budapesti Fesztiválzenekar pályázata: Strauss Imigyen szóla Zarathustra című szimfonikus költeményének (kis)filmre vitele volt a feladat, amit a pályázó gimnazisták sok humorral és eredeti ötlettel oldottak meg.

A Nietzsche azonos című művén alapuló zeneművet azok is ismerik, akiket furkósbottal sem lehetne hangversenyterembe kergetni, hisz a filmtörténet egyik legismertebb jelenete is erre a zenére pörög. S bár nincs értelme a gyerekek munkáit Kubrick Űrodüsszeiájához és annak az emberiség történetét felvázoló jelenetéhez hasonlítgatni, tény, hogy a fiatal filmeseknek is meglepő dolgok jutottak Strauss dallamairól az eszükbe.

A Jancsó Miklós, Fischer Iván, Kárpáti György Mór és Markó György alkotta zsűri három kisfilmet válogatott be (ezekből láthatók részletek videónkban), majd a BFZ zenészei titkos szavazáson döntöttek a dobogósok sorrendjéről.

A kisfilmek bemutatója, valamint a díjkiosztó május hatodikán, vasárnap volt a Művészetek Palotájában. A Fesztiválzenekar koncertjéről szóló kritikánkat lásd a Narancs e heti számában.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.