rés a présen

„Lesz egy kis kitekintés”

  • rés a présen
  • Artner Sisso
  • 2025. november 5.

Film

Gyureskó Enikő, a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál igazgatója

rés a présen: Tavaly óta vagy fesztiváligazgató, de már 2016 óta részt veszel a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál munkájában. Mennyit változott az­óta a rendezvény?

Gyureskó Enikő: A küldetésünk nem változott, de a tevékenységünk sokat bővült, és az elérésünk is sokszorosára nőtt. Egész évben és országosan 8 városban szervezünk vetítéseket és beszélgetéseket, plusz 2020 óta saját streaming platformot működtetünk, a Verziótékát. Évente átlagosan 20 ezer résztvevője van a programjainknak. A filmeket az idén második éve válogattuk ugyanazzal a hatfős kurátori csapattal, amelynek rajtam kívül tagja volt Somlyai Fanni, Szirony Szabolcs, Debre Zsuzsa, Dér Asia és Horányi Péter. A Vektor szekció immerzív alkotásait hatodik éve válogatja Bakk Ágnes Karolina és Szabó András; a Képkereső programot pedig az idén is a fesztivál korábbi igazgatója, Oksana Sarkisova állította össze. Mivel nem csak meghívunk filmeket, de a nevezésekből is válogatunk, egy előválogató csapattal is dolgoztunk, hogy közel ezer friss alkotásból kiválasszuk a legjobbakat, és az idei 22. Verzión 60-at bemutathassunk a magyar nézőknek. A fesztivált a nonprofit Verzió Film Alapítvány, a Blinken OSA Archivum és a Közép-európai Egyetem szervezi, de nemzetközi pályázatok tartják fenn. A magyar dokumentumfilmek támogatási rendszere is sürgősen reformra szorul, a Verzión a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete (Madoke) bemutatja azt a javaslatcsomagot, amely elfogadása esetén elősegítené a hazai dokumentumfilm fenntartható fejlődését és nemzetközi versenyképességét.

rap: Mikor és mivel nyit az idei fesztivál?

GYE: Az Együttélés, na persze… című filmmel nyitunk a Trafóban november 11-én. Főhősét, Noam Shuster Eliassi izraeli stand-up komikust öt éven át követte Amber Fares rendező, ahogy az ENSZ munkatársaként, majd a humor eszközével bontotta le a falakat – egészen 2023. október 7-ig, amikor borzalmas terrortámadás érte Izraelt. Ezt követően egy nyolc filmből álló válogatásban járjuk körül az együttélés különböző frontjait. A nemzetközi versenyben két további filmmel – Liat fogságban és Hasszánnal Gázában – igyekszünk hozzájárulni az izraeli–palesztin háborúról való hazai közbeszéd árnyalásához.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mesterségvizsga

Egyesek szerint az olyan magasröptű dolgokhoz, mint az alkotás – legyen az dalszerzés, írás, vagy jelen esetben: színészet –, kell valami velünk született, romantikus adottság, amelyet jobb híján tehetségnek nevezünk.

Elmondom hát mindenkinek

  • - ts -

Podhradská Lea filmje magánközlemény. Valamikor régen elveszett a testvére. Huszonhét évvel az eltűnése után Podhradská Lea fogta a kameráját és felkerekedett, hogy majd ő megkeresi.

Nem oda, Verona!

  • - turcsányi -

Valahol a 19. század közepén, közelebbről 1854-ben járunk – évtizedekre tehát az államalapítástól –, Washington területén.

Nagyon fáj

  • Molnár T. Eszter

Amióta először eltáncolta egy kőkori vadász, ahogy a társát agyontaposta a sebzett mamut, a fájdalom a táncművészet egyik legfontosabb toposza.