Film

A Beatrice huszadik születésnapjára Nagy Feró összetrombitálta a régi tagokat egy kiadós múltidézésre. Szeptember 4-én a Petőfi Csarnokban a zenekar háromféle felállásban is játszik, az 1978-asban, az 1987-esben és a mostaniban. Nagy Feróval a koncertet beharangozó sírva vigadós sajtótájékoztató után beszélgettünk.

A seregélyesi kastélyszálló immár másodszor fogadja a Robert Redford nevéhez kötődő Sundance Intézet Közép-Európai Forgatókönyvíró Műhelyének résztvevőit: nyolc lengyel, magyar és román filmes amerikai profik segítségével szembesül itt forgatókönyve problematikus pontjaival. A tengerentúl tanító Gazdag Gyulával a Sundance-szellemről beszélgettünk.

A közelmúltban megjelent Patti Smithről egy életrajz, szerzője, Nick Johnstone egyetlen nagy lendülettel Krisztushoz, Teréz anyához és a dalai lámához hasonlította. Akik hallották a Pepsi Szigeten, sejthetik már, hogy miért. Ebből az ötvenegy éves törékeny asszonyból olyan elementáris erő sugárzik, amely - még a rock ´n´ rollban is - egészen példátlan. És nincs az a távoli sziget, ahová ne kísérné el.

Újra itt a szabadtéri szezon, árnyas ligetekből támadnak Theszpisz kordéjának potyautasai. Az előttünk álló estéken a Szentendrei Theatrum Shakespeare-t ad a városháza udvarán. Tasnádi Csaba Sok hűhó semmiért-rendezésében Beatriceként Györgyi Anna lép elénk. Egy színésznő, aki sokfelé járt. A főiskola elvégzése után Madách Színház, Arany János Színház, Tivoli, szabadúszás, Bárka következett. Furcsa, szeszélyes évek. Õsztől az Új Színház tagja.

WOMUFE-program olyan húzós még sosem volt, mint idén. Habib Koite ráadásul PR-szinten is maradandót alkotott: Ma Ya című albuma három hónapon át vezette az európai világzenei rádiósok listáját.

Húszéves pályafutása alatt bejárta a rap, a funk, az indusztriál, a rock, a dub, a blues, a soul, a pop és a drum & bass színtereit. Mick Jagger kedvenc basszistája, de őt hívta Madonna, Seal, James Brown, B. B. King, a Depeche Mode s még megannyi világsztár, ha lemezt készített. Legújabb zenekara, a Jungle Funk fellépett a Hungarian Jazz Festivalon; ezután beszélgettünk.

Megjelenésünk napján kezdik vetíteni a mozik a Blues Brothers 2000 című filmet. Ismét egy folytatást élvezhetünk, méghozzá olyat, amire tökéletesen passzol az először az ősember által használt frázis: "Egy legenda visszatér." Hiába, már a neandervölgyiek is bekattantak a bluesra.

Ronda egy város a walesi Swansea. Egyedül Dylan Thomas vitte innen valamire. Az ő hírnevét ismerik világszerte, de a város feledésbe merült. Közel 35 éve nem járt a környéken egy filmstáb sem. Kevin Allen tíz évet húzott le Swansea-ben. Édesapja a tengerészetnél szolgált, költöztek városról városra, míg e walesi fészekben telepedtek le. Színész lett a gyerekből, pályafutását 14 évesen kezdte. Swansea helyi színházaiban erősítette az ificsapatot, majd 18 évesen Londonban kötött ki. Punk lett belőle, zenélt egy csomó bandában, de a színház továbbra is az otthona maradt. Többek között Danny Boyle keze alatt domborított. A tévében Rowan Atkinson (Mr. Bean) mellett szerepelt, a kultikus Absolutely Fabulous és a French and Saunders című komédiákban láthattuk, és a Trainspottingban is volt egy apró szerepe. A véletlen dokumentumfilmek rendezőjévé nevelte. Kedvenc témájáról, a futballról forgatott néhány díjazott filmet.

A Skandinávia sarkkörön túli részeire szorult nyelvrokonaink, a számik (lappok politikailag korrektül) négy országban szétszóródott kultúrája eddig nemigen részesült nemzetközi elismerésben. Mari Boine azon kevesek közé tartozik, akik egyéni módon voltak képesek feldolgozni a számi örökséget, túllépve a néprajzi kuriózum kategóriáján. A norvég állampolgárságú énekesnő tíz éve járja a világot együttesével.

Magyar Narancs: Tudatos döntés volt, hogy dobos lett belőled?

Nincs mese, választani kell. A dzsessz vagy a világzene, a Petőfi Csarnok vagy a Budai Parkszínpad. Ami közös, az az időpont: június 12-14., péntek, szombat, vasárnap. Bizonyára szerencsésebb lett volna, ha e két nemzetközi fesztivál szervezői egyeztetik az időpontjaikat, esetleg elkerülhető lett volna, hogy megszívassák egymást és a közönségüket.

"Jeeee maan!!" - nyugtázza Bonjo I a legszélesebb mosollyal, hogy honnan jövünk. "Szóval ángri. Mérgesország. Sosem voltam még ott. Milyen nálatok?!" - De egy gyermeket nem nézhetsz hülyének. Hát még egy gurut. Az African Head Charge lelkével egy bécsi koncert után beszélgettünk.

Magyar Narancs: Az izlandi táj fontos szereplő a filmjeiben.

Nyolc évvel azután, hogy láthatóvá tette a magyar élőhúsexportban jelentős Dunaújváros-Bécs kapcsolat fiktív történetét (Zsötem, 1991), egy kedvező kuratóriumi döntés nyomán éledezik a remény, hogy Salamon András hozzáfoghat második nagyjátékfilmje, egy magyar rendőrfiú és egy kínai lány Bródy Sándor-díjas, Sundance-pályázaton díjazott, fiktív lávsztorija (A kutyák nem felejtenek, JAK, 1996) filmre viteléhez. Addig is, amíg ez megvalósulhat, dokumentumfilmeket készít, miként jó tíz éve folyamatosan. Ezek zöme valamiképp a kisebbségi lét körül forog, legyen szó a legszemélyesebb témáról (Elveszett család, 1995), az igazság kereséséről (Huttyán, 1996) vagy lokális kolorról (Városlakók, 1997) - e két utóbbi egyébként díjat nyert a tavalyi és az idei filmszemlén.