Terjed az amur a Körösökben, és ez baj

  • narancs.hu
  • 2025. április 27.

Tudomány

Az 1963-ban betelepített távol-keleti halfajról azt hitték, az itteni körülmények között nem képes szaporodni. 

Miután fiatal amur (Ctenopharyngodon idella) került elő a Szarvasi Holt-Körösből, a Magyar Haltani Társaság néhány hónappal később kutatóhalászatot végzett a Hármas-Körösön, a békésszentandrási duzzasztó alvizén, és öt darab, 15–25 centiméteres fiatal amur is volt a zsákmányban – írja a 24.hu.

Ez azért elgondolkodtató fejlemény a biológusok számára, mert az amur idegenhonos, így természetes vízben nem lenne keresnivalója. Ez távol-keleti halfaj, mint a fehér és a pettyes busa, ugyanúgy jelent meg a magyar vizekben, mint azok: 1963-ban telepítették a Szovjetunióból és Kínából. A döntéskor nem vették figyelembe, milyen hatással lehet a hazai vizekre ez a beavatkozás. Kárt okozott. A harminc-negyven kilósra növő busák a planktonokat eszik el az őshonos halak ivadékai elől, az amur szintén nagyra nő, és a vízinövényzetet fogyasztja nagy mennyiségben, eltüntetve bizonyos halfajok élőhelyét.

Bár a haltani társaság szerint nem tisztázott, hogyan kerültek a Körösökbe az amurivadékok, elképzelések vannak erről. Az amurról kezdetben azt feltételezték, az itteni körülmények között természetes úton nem szaporodik. Mégis, 1977-ben a Tiszán, 1988-ban a Dunán, 2019-ben pedig a Körösökön is megfigyeltek amurívást. 2019-ben Közép-Tisza-menti kubikgödrökben fogtak amurivadékokat, több százat.

A jelenlegi törvények szerint természetes vizekbe tilos amurt telepíteni. A Szarvasi Holt-Körös közelében viszont több halgazdaság is foglalkozik amurral – a nem természetes vizeknek számító horgásztavakba lehet telepíteni, és a horgászok szeretik is, mert nagyon erősen küzd a horgon –, és elvileg előfordulhat az is, hogy egy ilyen gazdaságból szöktek ki az ivadékok. 

Az amurokat szemmel tartja a haltani társaság, mert ha még jobban alkalmazkodnak a faj itt élő példányai a hazai viszonyokhoz, és tömegesen ívnak, az beláthatatlan következménnyel jár.

Arról, hogy az amur valójában eljut olyan vizekbe is, ahová nem rendeltek belőle, ez a cikkünk szól:

  A címlapkép Brandt János felvétele

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.