Terjed az amur a Körösökben, és ez baj

  • narancs.hu
  • 2025. április 27.

Tudomány

Az 1963-ban betelepített távol-keleti halfajról azt hitték, az itteni körülmények között nem képes szaporodni. 

Miután fiatal amur (Ctenopharyngodon idella) került elő a Szarvasi Holt-Körösből, a Magyar Haltani Társaság néhány hónappal később kutatóhalászatot végzett a Hármas-Körösön, a békésszentandrási duzzasztó alvizén, és öt darab, 15–25 centiméteres fiatal amur is volt a zsákmányban – írja a 24.hu.

Ez azért elgondolkodtató fejlemény a biológusok számára, mert az amur idegenhonos, így természetes vízben nem lenne keresnivalója. Ez távol-keleti halfaj, mint a fehér és a pettyes busa, ugyanúgy jelent meg a magyar vizekben, mint azok: 1963-ban telepítették a Szovjetunióból és Kínából. A döntéskor nem vették figyelembe, milyen hatással lehet a hazai vizekre ez a beavatkozás. Kárt okozott. A harminc-negyven kilósra növő busák a planktonokat eszik el az őshonos halak ivadékai elől, az amur szintén nagyra nő, és a vízinövényzetet fogyasztja nagy mennyiségben, eltüntetve bizonyos halfajok élőhelyét.

Bár a haltani társaság szerint nem tisztázott, hogyan kerültek a Körösökbe az amurivadékok, elképzelések vannak erről. Az amurról kezdetben azt feltételezték, az itteni körülmények között természetes úton nem szaporodik. Mégis, 1977-ben a Tiszán, 1988-ban a Dunán, 2019-ben pedig a Körösökön is megfigyeltek amurívást. 2019-ben Közép-Tisza-menti kubikgödrökben fogtak amurivadékokat, több százat.

A jelenlegi törvények szerint természetes vizekbe tilos amurt telepíteni. A Szarvasi Holt-Körös közelében viszont több halgazdaság is foglalkozik amurral – a nem természetes vizeknek számító horgásztavakba lehet telepíteni, és a horgászok szeretik is, mert nagyon erősen küzd a horgon –, és elvileg előfordulhat az is, hogy egy ilyen gazdaságból szöktek ki az ivadékok. 

Az amurokat szemmel tartja a haltani társaság, mert ha még jobban alkalmazkodnak a faj itt élő példányai a hazai viszonyokhoz, és tömegesen ívnak, az beláthatatlan következménnyel jár.

Arról, hogy az amur valójában eljut olyan vizekbe is, ahová nem rendeltek belőle, ez a cikkünk szól:

  A címlapkép Brandt János felvétele

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.