Miután fiatal amur (Ctenopharyngodon idella) került elő a Szarvasi Holt-Körösből, a Magyar Haltani Társaság néhány hónappal később kutatóhalászatot végzett a Hármas-Körösön, a békésszentandrási duzzasztó alvizén, és öt darab, 15–25 centiméteres fiatal amur is volt a zsákmányban – írja a 24.hu.
Ez azért elgondolkodtató fejlemény a biológusok számára, mert az amur idegenhonos, így természetes vízben nem lenne keresnivalója. Ez távol-keleti halfaj, mint a fehér és a pettyes busa, ugyanúgy jelent meg a magyar vizekben, mint azok: 1963-ban telepítették a Szovjetunióból és Kínából. A döntéskor nem vették figyelembe, milyen hatással lehet a hazai vizekre ez a beavatkozás. Kárt okozott. A harminc-negyven kilósra növő busák a planktonokat eszik el az őshonos halak ivadékai elől, az amur szintén nagyra nő, és a vízinövényzetet fogyasztja nagy mennyiségben, eltüntetve bizonyos halfajok élőhelyét.
Bár a haltani társaság szerint nem tisztázott, hogyan kerültek a Körösökbe az amurivadékok, elképzelések vannak erről. Az amurról kezdetben azt feltételezték, az itteni körülmények között természetes úton nem szaporodik. Mégis, 1977-ben a Tiszán, 1988-ban a Dunán, 2019-ben pedig a Körösökön is megfigyeltek amurívást. 2019-ben Közép-Tisza-menti kubikgödrökben fogtak amurivadékokat, több százat.
A jelenlegi törvények szerint természetes vizekbe tilos amurt telepíteni. A Szarvasi Holt-Körös közelében viszont több halgazdaság is foglalkozik amurral – a nem természetes vizeknek számító horgásztavakba lehet telepíteni, és a horgászok szeretik is, mert nagyon erősen küzd a horgon –, és elvileg előfordulhat az is, hogy egy ilyen gazdaságból szöktek ki az ivadékok.
Az amurokat szemmel tartja a haltani társaság, mert ha még jobban alkalmazkodnak a faj itt élő példányai a hazai viszonyokhoz, és tömegesen ívnak, az beláthatatlan következménnyel jár.
Arról, hogy az amur valójában eljut olyan vizekbe is, ahová nem rendeltek belőle, ez a cikkünk szól:
A címlapkép Brandt János felvétele
