Film

A Glee klub az amerikai középiskolák egyik bevett hobbitevékenysége, mindközönségesen az énekkart jelenti némi táncos beütéssel, amely - a mellékelt ábra szerint - nemcsak a tehetséggondozás melegágya, de rendkívül alkalmas hely a nyiladozó tudatú, tiszta arcú fiatalok molesztálására is. Egy kis baráti taperolás, és a rózsaszínben játszó musicaloktató már repül is, helyére pedig a snájdig spanyoltanár kéredzkedik, majd ő megmutatja, hogy a Glee nem a vesztesek szemétdombja.

Szkafander és pillangó, Quantum csendje, Ha te nem lennél - néhány a háromszoros César-díjas színész híres jelenései közül. A héten rendezőként is bemutatkozik Pesten, a Cannes-ban rendezői díjat nyert Turnéval.

Õznek rókának farkasnak lenni / bokornak ágnak avarnak lenni / madárfészeknek lenni / madártojásnak lenni / nyárfalevélnek lenni / kakukkhangnak lenni / csak lovait kereső kisfiúnak / ne lenni - írta Fától fáig című versében Kányádi Sándor 1968-ban. Sok idő telt el azóta, de most sem teljesen fenékig tejfel robogóját kereső cigány gyereknek lenni. Bár adódnak szép pillanatai is a küldetésének.

A Tű a szénakazalban című kémregényével tört be a bestsellerpiacra, de még ennél is nagyobb sikert aratott A katedrálissal, amelynél a The Times olvasói számára csak egy jobb regény született az elmúlt hatvan évben. Egy másik lista szerint ma Follett az ötödik legjobban kereső író a világon - új regénye, A Titánok bukása jóvoltából még feljebb is tornázhatja magát e rangsorban.

A mayhemes Csihar Attila és a Five Finger Death Punch gitárosa, Báthory Zoltán után ismét egy magyar figura tűnt fel a nemzetközi rockzenei színtéren: Vörös Attila az underground egyik legismertebb power metal zenekarába, a hírhedten komplex zenét játszó seattle-i Nevermore-ba került be pár hónappal ezelőtt. A Magyarországon eddig leginkább a Pantera-dalokat játszó zenekara révén ismert fiatal zenész a hétvégén válaszolt kérdéseinkre.

Nemzetközi konferenciával, plakátkiállítással, filmrészletek és A négy toll című brit háborús filmklasszikus vetítésével emlékezik az idei Cinefest Korda Zoltán forgatókönyvíró, rendező, producer munkásságára. Ebből az alkalomból kerestük meg a fiát, akinek a nevéhez olyan alkotások fűződnek, mint a Peter Brook rendezte A legyek ura, Francis Ford Coppolától A gengszterek klubja vagy Terry Gilliamtől a Münchausen báró kalandjai.

Viszonylag kevés filmtörténeti összeesküvés-elméletből készül nagyjátékfilm; e tényre és Hollywood Hitlert sem hidegen hagyó világuralmi törekvéseire építette Hitler in Hollywood című áldokumentumfilmjét a belga rendező, aki egyenesen a Velencei Filmfesztiválról érkezett a miskolci Cinefestre.

Aki Nyugat-Afrika zenéjét kívánja mélyre szippantani, annak a Vidor Fesztivál évről évre a legjobbakat kínálja. Nyíregyházát megjárta már Salif Keita, Toumani Diabate és Oumou Sangare, most pedig az utóbbi két-három év legnagyobb mali durranása, Bassekou Kouyate és ngonizenekara került sorra.

Az Együtt, a Kurva Amal, a Lilja 4-ever alkotója New Yorkban, a Fülöp-szigeteken és Thaiföldön forgatta a családjától és korábbi életvitelétől eltávolodó férfi sztoriját, mely Mamut címmel e héten indul nálunk a mozikban. A 41 éves svéd filmrendezővel a Berlinalén beszéltünk.

Zavaros pénzügyi viszonyok, egymásra mutogatás és a kommunikáció teljes csődje jellemzi a mai magyar filméletet. Arról pedig, hogy mi lesz ezután, csak találgatások vannak - vadabbnál vadabbak.

Egyszerű a képlet: egy férfi, egy nő és egy másik nő. Utóbbi még csak nem is különösebben vonzó; a jóravaló asszonyka a plusz tízese ellenére lazán maga mögé utasíthatná a községi szépségversenyen.

Fivérével, a zongorista Zoltánnal alapított Finucci Bros Quartetben játszik, s jó néhány zenekarban vendégzenész. Tavaly megnyerte a Montreux-i Dzsesszfesztivál nemzetközi gitárversenyét. A huszonöt éves zenész első lemeze Twins Effect címmel a nyáron jelent meg a Gramy Kiadónál.

A huszonnyolc éves énekesnővel múlt vasárnapi budapesti koncertje előtt beszélgettünk Magyarországhoz fűződő viszonyáról, a Portugálián kívüli fadóról, a rengeteg új tehetségről és arról, hogy női műfaj-e a fado.

Ezen a héten nyit Budapesten a világ első, kifejezetten az izraeli kultúrát népszerűsítő intézménye. Ha sikere lesz, világszerte újabbak jöhetnek létre. A tervekről és az elvekről a civilben filozófiatörténész intézményvezetőt kérdeztük.