"Minden hidat felégettek" - David Korda producer

  • Szentgyörgyi Rita
  • 2010.09.16 00:00

Film

Nemzetközi konferenciával, plakátkiállítással, filmrészletek és A négy toll című brit háborús filmklasszikus vetítésével emlékezik az idei Cinefest Korda Zoltán forgatókönyvíró, rendező, producer munkásságára. Ebből az alkalomból kerestük meg a fiát, akinek a nevéhez olyan alkotások fűződnek, mint a Peter Brook rendezte A legyek ura, Francis Ford Coppolától A gengszterek klubja vagy Terry Gilliamtől a Münchausen báró kalandjai.

Nemzetközi konferenciával, plakátkiállítással, filmrészletek és A négy toll című brit háborús filmklasszikus vetítésével emlékezik az idei Cinefest Korda Zoltán forgatókönyvíró, rendező, producer munkásságára. Ebből az alkalomból kerestük meg a fiát, akinek a nevéhez olyan alkotások fűződnek, mint a Peter Brook rendezte A legyek ura, Francis Ford Coppolától A gengszterek klubja vagy Terry Gilliamtől a Münchausen báró kalandjai.

*

Magyar Narancs: Megkésett apja elismerése?

David Korda: Örülök neki, mert még soha, sehol nem szenteltek nemzetközi konferenciát apám munkásságának, életének.

MN: Miért ő a legkevésbé ismert a Korda fivérek közül?

DK: A filmtörténet háttérfigurájának számít, holott nagyon figyelemre méltó, különleges művész volt. Egy fantáziadús, nyugtalan, kalandos lelkületű ember. Önálló alkotó, rendező minőségében árnyékba került bátyja, Sir Alexander mellett. Holott apám éppúgy kivette a részét a modern filmművészet megteremtéséből, megelőzte a korát témaválasztás, cselekményszövés terén. Az első két némafilmjét még Magyarországon forgatta. Jelentőset alkotott az irodalmi adaptációk, a zsáner- és a kalandfilmek műfajában. Csak kevesen tudják, hogy apám filmesítette meg A dzsungel könyvét, vagy társrendezőként oroszlánrésze volt A bagdadi tolvaj sikerében, amiért öccse, Vincent kapott Oscar-díjat látványtervezőként.

MN: Milyen kép él önben az édesapjáról?

DK: Maximalista, hirtelen haragú, igényes ember volt. Imádta az egzotikus tájakat, történeteket. A rendezésre vonatkozó személyes ambícióit idővel kénytelen volt háttérbe szorítani, amikor úrrá lett rajta a tuberkulózis. Főként az amerikai éveire nyomta rá a bélyegét a betegsége.

MN: Sándorról és Vincéről milyen emlékei vannak?

DK: Eléggé elmosódó emlékeim vannak Alex bácsiról, kevéssé ismertem őt. Csak egy-két alkalommal találkoztunk Londonban, majd később Kaliforniában. Szerette a luxust, de éppúgy szerette, ha másoknak is juttathat belőle. Vincent bácsiról sokkal elevenebb emlékeim vannak, főként amiatt, hogy a válását követően egy ideig nálunk lakott Londonban. Nagyon szeretetre méltó, szelíd, visszahúzódó ember volt. Michaellel, a fiával testvéri viszonyban vagyunk mind a mai napig.

MN: Családi körben esett szó Magyarországról, a Korda fivérek gyökereiről?

DK: Alig-alig. Egymás között gyakran magyarul beszéltek, de nekünk, gyerekeknek szinte semmit nem adtak át a "magyarságukból". Mély nyomokat hagyott bennük az emigráns múlt, az antiszemitizmus. Nem beszéltek róla, mégis érezhető volt, hogy minden hidat felégettek maguk mögött. Soha nem tértek vissza Magyarországra. Közülünk egyedül Michaelben élt egyfajta romantikus forradalmi hév, amikor az 1956-os forradalom idején Budapestre utazott.

MN: Egyértelmű volt, hogy ön is a családi hagyományokat folytatja?

DK: Igen is meg nem is. Van egy mondás, miszerint az első nemzedék erős, a második gyenge. Nos, sokáig én magam is ebben a szindrómában szenvedtem. Időbe tellett, amíg megküzdöttem a híres ősök képével, a hozzám fűzött reményekkel, elvárásokkal. Londonban születtem, jó ideig Európában éltem. Michael unokabátyámmal együtt először Genfben tanultam, majd éppúgy hallgattam politológiát, filozófiát. Végül Oxfordban közgazdászként diplomáztam. Végigjártam úgymond a szakmai szamárlétrát a filmezésben. Eleinte gyakornok voltam egy filmvállalatnál, majd a gyártás, a forgalmazás területén dolgoztam. Évekig ügyvezető producerként tevékenykedtem. A kilencvenes években Los Angelesbe költöztem, és az RKO Pictures ügyvezető igazgatója lettem. Részben családi okokból, a feleségem miatt visszatértem Európába. Jelenleg Londonban dolgozom, a Film Finances Ltd.-t vezetem, filmtervek fejlesztésével, finanszírozásával és forgalmazásával foglalkozom a nemzetközi piacon.

MN: Magyarországgal, a magyar filmiparral milyen a kapcsolata?

DK: Konkrét filmtervek kivitelezésében nem vagyok érintve.

Neked ajánljuk

Riviéra–Erzsébetváros motortúra

  • Támogatott tartalom

Lengyel Gábor hosszú évtizedeken át dolgozott az orvosiműszer-kereskedelemben, és kizárólag olvasóként tekintett az irodalomra. A helyzet azután változott meg, hogy elhagyni kényszerült vállalkozását, s az ezzel járó traumát úgy dolgozta fel, hogy írni kezdett – terápiás céllal.

Lezárt műhely, levert lakat

Miközben nagyszabású kiállítással emlékeztek meg a Ludwig Múzeumban a magyar film születésének 120. évfordulójáról, a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum – MűvészetMalomban ugyancsak a magyar film a főszereplő, konkrétan a rendszerváltás utáni idők talán legizgalmasabb hazai filmes műhelye, az Inforg Stúdió.

A balfácán napja

Nem vennénk rá mérget, hogy a Netflix gyártásában készült friss svéd történelmi krimisorozat készítői valóban Harold Ramis 1993-as klasszikusából, az Idétlen időkigből vették a dramaturgiai inspirációt, de A valószínűtlen gyilkost nézve könnyen érezhetjük úgy, hogy Stig Engström is belekeveredett egy Phil Connorséhoz hasonló időhurokba. 

Dzsúdló és a magány

  • Puskás Panni

Dzsúdló nem azonos Jude Law-val, hanem egy magyar zenész, akinek leghíresebb száma a Lej. Ilyen és ehhez hasonló titkokat tudhatunk meg e „Z generációs pandémia paradigmából”, de csak akkor, ha valaki olyan szerencsés, mint én, és egy Z generációs digitális bennszülöttel nézheti végig a darabot. A tizenhat éves húgom árulta el azt is, miért nevet a főleg fiatalokból álló közönség azon, hogy az egyik szereplő annyira depis, hogy a frufruját is majdnem levágta.

Politikai inszeminátor

Egy ország találgatja éppen, hogy mi a fenét is akar ez az egész jelenteni. Hogy Gattyán György, aki a LiveJasmin nevű site-ján keresztül élő webkamerás pornóval begyűjtött nagyjából 300 milliárd forintot, most minden előzmény nélkül miniszterelnök-jelöltként bukkant fel a honi média megfelelő bugyraiban. 

Apácától nyalókáig

Az elsősorban tematikus kiállításokat bemutató, programjaival a tradíciót és a történelmi eseményeket szokatlan fénytörésben vizsgáló 2B Galéria 19 alkotót felvonultató csoportos kiállítása most a kakast állítja a középpontba.

Itt mindenki figyel

A szerző specialitása, hogy olyan zárt világokról fest részletes képet, amely a legtöbb ember számára még szeleteiben sem megközelíthető: ilyen volt a magyar szervezett bűnözés 1970-es évektől zajló történetére koncentráló Maffiózók mackónadrágban, majd a kokain magyarországi szerepét az 1920-as évektől napjainkig végigkövető Magyar kóla is.

Nem szentírás

  • Balogh Magdolna

A szerző eddig kilenc történelmi tárgyú könyvet jelentetett meg, amelyek közül a legsikeresebb a 2017-ben Goncourt-díjjal kitüntetett, a nemzetközi kritika által is egekbe dicsért Napirend, amelyben Hitlernek a második világháborút előkészítő tárgyalássorozatát írja meg egy afféle fekete komédiában. 

A hetedik napon

A neves olasz részecskefizikus jókor volt jó helyen: ott lehetett a genfi részecskefizikai központ, a CERN Nagy Hadronütköztetőjének (LHC) Kompakt Müon Szolenoid (CMS) kísérleti programjában, ahol például a sötét anyagot alkotó egzotikus részecskék, extra dimenziók és a nevezetes Higgs-bozon után kutattak a fizikusok.

A nemlét sűrűsége

  • Radics Viktória

Fantasztikusan érdekes Lanczkor Gábor új könyve. Műfaját tekintve talán a „prózaversek” megjelölés áll legközelebb e több mint kétszáz szövegdarabhoz; én temetőjáró könyvnek nevezem a Sarjerdőt, poétikailag pedig a norvég Edvard Grieg Lyriske stykker (Lyric Pieces) című, tíz könyvbe sorolt, naplófolyamot képező zongoradarabjaihoz közelítem; ezek negyven év termését tartalmazzák szépen összekomponálva a 19. század második feléből. Ahogy a szóló zongorafutamok, úgy a Sarjerdő is egészében érvényes.

Emígy

Önéletrajzi ember – Szerb Antal találóan és evidens módon így jellemezte Goethét (egyszersmind Saint-Simon herceget és Proustot), s ez a megfogalmazás okvetlenül ráillik Granasztói Pálra (1908–1985) is.

Tárgyversek során

  • Domsa Zsófia

„Meg akarom neked mutatni a világot, a maga valóságában, ahogy itt van a szemünk előtt, folyamatosan. Csak így tudom én magam is felfedezni” – írja Knaus­gård a születendő lányának szóló levélben, amelyet a könyvben háromszor húsz rövid esszé követ.