"Az én második városom" - Joana Amendoeira fadoénekes

  • Kovács Bálint
  • 2010. szeptember 2.

Film

A huszonnyolc éves énekesnővel múlt vasárnapi budapesti koncertje előtt beszélgettünk Magyarországhoz fűződő viszonyáról, a Portugálián kívüli fadóról, a rengeteg új tehetségről és arról, hogy női műfaj-e a fado.

A huszonnyolc éves énekesnővel múlt vasárnapi budapesti koncertje előtt beszélgettünk Magyarországhoz fűződő viszonyáról, a Portugálián kívüli fadóról, a rengeteg új tehetségről és arról, hogy női műfaj-e a fado.

*

Magyar Narancs: Gyakori vendég vagy nálunk.

Joana Amendoeira: Hetedszer járok Magyarországon. 1998-ban, 16 évesen énekeltem itt először - az volt az első alkalom, hogy külföldön léptem fel. Már akkor is nagyon intenzív volt a kapcsolat a közönséggel, ezért vagyok boldog mindig, ha újra itt játszhatok. Ráadásul a családom egy része is itt él, így tényleg különleges hely nekem az ország - Budapest az én második városom.

MN: Hogy kezdődött a barátságod Presserrel és Zoránnal?

JA: Amikor Presser eljött Portugáliába, ittunk egy kávét, és a zenéről beszéltünk. Nagyon szereti a fadót, így meg is volt neki egy cédém, amit megmutatott Zoránnak is a 2007-es koncertje előtt. Csodálatos dolgokat kaptam tőlük: Zorán meghívott, hogy énekeljek vele (Zorán Az ünnep című számát azóta is elénekli magyarul az itteni koncertjein - K. B.) - az volt az egyik legfontosabb este a pályafutásom során. Presser pedig írt nekem három fadodalt, nagyon különösek - meg is szeretném jelentetni őket még idén, bónuszként az új lemezem, a Sétimo Fado magyar kiadásán.

MN: Tehát létezhet nemcsak portugál, de akár magyar fado is?

JA: A zeneszerzőnek nem kell feltétlenül portugálnak lennie - erre a legnagyobb példa a díva, Amália Rodrigues, az ő legszebb dalainak szerzője, Alain Oulman, bár Portugáliában élt, francia volt. Gyönyörű fadókat írt. Ha az énekes úgy énekel, és a zenészek úgy játszanak, hogy az fado legyen, a zenében pedig ott van az a valami, amit nem lehet szóban elmagyarázni, akkor arra nyugodtan mondhatjuk, hogy fado. Ez történt Presserrel is: ő érzi a versek zeneiségét (Presser fadóinak szövegei portugál versek - K. B.), a szavak intenzitását, és ezt át is tudja adni a zenéjében.

MN: Mégis, az összes ismert fadóénekes portugál.

JA: De más országokban is sokan próbálnak fadót énekelni, Lengyelországban, Hollandiában vagy akár Japánban. Ez persze egy kicsit furcsa, de mégis jó, mivel így a fado egyre ismertebb lesz, ahogy egyre több ember szeret bele.

MN: Hogy látják ezt az "igazi" fadisták?

JA: A fado öregeinek az ilyesmi őrültség. Szerintem ha a külföldi énekesek Portugáliába költöznének, hogy fadoházakban énekelhessenek, hogy portugál légkörben legyenek, egyre jobbak és jobbak lehetnének.

MN: Tizenkét évesen megnyertél egy tehetségkutató versenyt, és elindult a karriered. Minden évben megrendezik ezt a versenyt - ez azt jelenti, hogy évről évre újabb énekesnek indul be a karrierje?

JA: Sok új tehetség bukkan fel szinte nap mint nap, nemcsak a versenyen, de a lisszaboni fado-házakban is. Sok fiatalnak - énekeseknek és zenészeknek is - itt kezdődik el a karrierje. A fiatal generáció körében egyébként is reneszánsza van a fadónak - nemcsak a zenészek és énekesek, hanem a közönség részéről is. Minden téren a műfaj megújulásával lehet találkozni.

MN: Ennyi "pályakezdővel" nem telítődik túl hamar a piac?

JA: Most már egy kicsit zsúfolt, hiszen Portugália kis ország, kicsi ahhoz, hogy sokan ebből tudjanak megélni - ha csak belföldön játszanak. Akik külföldön is turnéznak, azoknak ezzel nincs gondja.

MN: Hogy működnek a fadoházak?

JA: A fadoházak éttermek, ahol mindennap négy-öt énekes lép fel: elénekelnek négy számot, aztán jön a következő. Manapság, mivel a fado ilyen jól ismert az országon kívül is, sok turista azért érkezik, hogy lássák Lisszabont és fadót hallgassanak.

MN: Amália Rodriguest mindenki a fado legfontosabb alakjának tartja. Mekkora a hatása manapság, több mint egy évtizeddel a halála után?

JA: "riási, és mindenkire hat - mert ő volt a hang és az előadás mestere. A fiatalok először mindig Amáliát kezdik el hallgatni, és csak utána másokat. Amellett, hogy a hangja egyedi, még jó költő és jó színésznő is volt, és csodás megismerni az életét, a történetét. Ami Edith Piaf Franciaországnak, az Amália Portugáliának.

MN: Noha korábban akadtak híres férfi fadisták, manapság szinte minden hírneves énekes nő.

JA: Nem tudom, miért nem híresek a férfiak Portugálián kívül - mert fontos elmondani, hogy nálunk nagyon sok sikeres férfi énekes van, ha nem is olyan sok, mint nő. Azt hiszem, Portugálián kívül az emberek nőket szeretnek a színpadon látni, a ruháikkal, az egész imázsukkal, ami nagyon fontos. És persze sokan Amáliához kötik a fadót, így nekik a fado csak női dolog.

MN: Miért olyan fontosak a szép estélyik, a teátrális előadás?

JA: Ez Amáliával kezdődött: ő volt az első, aki igazi koncerteken énekelt fadót, előtte senki nem lépett fel nagy csarnokokban. ' viszont sokat utazott, sokakat befolyásolt - és mindig hosszú ruhákban állt színpadra, többnyire feketében. Én szeretek más színekben is énekelni.

MN: Az új lemezen a klasszikus fadohangszerek mellett van zongora, cselló és harmonika, korábban pedig koncerteztél egy kisebb komolyzenekarral is. Hogy fogadják ezt a tradicionális fado hívei?

JA: A konzervatívabbak elutasítják, ők csak a klasszikus és a portugál gitárt szeretik, még a nagybőgő miatt is húzzák a szájukat. De a hallgatók és a kritikusok többsége szerette ezt a lemezt, újfajta fadónak nevezték. Volt, aki azt mondta, hogy ezzel hozzájárultam a fado evolúciójához - én pedig nagyon boldog vagyok, hogy elhangzott ez a mondat.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.