Semmiből semmit – Csak színház és más semmi

  • Gera Márton
  • 2016. január 11.

Film

A színésznő hisztizik, az írónő nem akar írni, az újságírót megverik – kisülhet-e ebből bármi jó? Megnéztük az új magyar sorozat nyitányát.

Nagy szükség volna egy valódi magyar komédiasorozatra: olyanra, amely nem akarja kényszeresen bizonyítani, hogy mi is tudunk ám ilyen áldokumentum-szerű valamiket csinálni – igen, valamennyire tényleg tudunk, csak évekkel az elődök után. Szóval olyasféle könnyed dologra volna szükség, mint amilyen például az ügyes Egynyári kaland volt. Nos, a Csak színház és más semmi első része után az látszik, hogy erre még várni kell.

false

 

Fotó: MTVA

Pedig nem indult rosszul, sőt már az első jelenet előtt elindult, amikor is mindenhol hallani lehetett, hogy a sorozat elődje, a Csak szex és más semmi mekkora nagy siker volt, „120 ezer DVD-t adtak el belőle és csaknem hetven országban forgalmazták”. Persze, ez mind szép és jó, csak sorozat még nem lesz belőle. És mintha erősen a film sikerét szeretnék meglovagolni. Nagyjából hasonlóak a fordulatok, és nagy csinnadrattával hintik el, hogy a fiatal színésznő a rendező szeretője. Jaj, micsoda meglepetés! És hiába ez még csak az első rész, sok a történetszál, néha talán a forgatókönyvírók sem tudták, mit szeretnének némelyikkel kezdeni: az újságíró bonyodalmai csak arra jók, hogy lássuk, milyen csúnya dolgok történhetnek manapság (egy kritikust megvernek az írása miatt).

Amúgy meg nem nagyon történik semmi, a romantikus komédia ismert elemei szép számban sorjáznak: az öregedő színésznő szeretné visszahódítani a férjét, aki viszont fiatalabb lányt szeretne – lehet találgatni, mi lesz az évad végére. Közben meg itt van megannyi tehetséges színész, csak éppen minek, ha néha az a néző érzése a dialógusok hallatán, hogy most léptek ki a Gazdagrét árkádjai alól?

Pedig jut megmosolyogtató pillanat is, de azért elég nagy luxus a készítők részéről, hogy erre fél órát kell várni. Ilyenkor viszont látszik, hogy akkor tud igazán nevettetni a Csak színház és más semmi, amikor hagyja a történetmesélést, és egyszerűen szórakoztatni akar; és valóban, viszonylag jól lehet azon szórakozni, ahogyan az új öltöztető tönkreteszi a színésznő ruháját.

A következő részre talán valami más is jut.

Vetítik vasárnap esténként 21.00 órától a Duna Tv-n.

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.