Az anonim Star Wars-függők csoportjából jelentjük. 44 éves férfi emelkedik szólásra: Gábor vagyok, Star Wars-függő (elismerő moraj), harmadikosként láttam először a Csillagok háborúját (taps, füttyszó), azóta nincs olyan nap, hogy ne gondolnék Luke-ra (éljenzés), Leiára (lábdobogás, kurjongatás), Hanra (taps) és Chewie-ra (vastaps). Hát, így megy ez; a körben ülők mind azt a bizonyos első alkalmat akarják újraélni, innen nézve minden újkori dobás csak csalódást kelthet, de ilyen könnyen azért ne adjuk fel a jóízű fanyalgás jogát, miközben azért jobb, ha észben tartjuk, hogy aki ’79-ben szidta a Csillagok háborúját (elég csak fellapozni a Heves Megyei Népújságot), az ma közröhej tárgya. Álljon itt annak, aki 2055-ben olvassa e sorokat, hogy 2017-ben a Star Wars 8. epizódja még nem adta ki a maga teljes zsenialitását, mai, csökött szemmel csak a régi dolgok látszanak működni benne: a fénykard, az Erő, Luke és Leia, meg a feszült várakozás, hogy kedvenc epizodistánk, 2-1B megjelenik-e. Spoiler: nem jelenik meg. Ami ezen túl van, a fiatalok vergődését a tinifilmek atyja, a néhai John Hughes jobb napjain a kisujjából is kirázta anélkül, hogy egyetlen lépegető feltűnt volna a kocsibejáróban. Ha a messzi-messzi galaxisban terapeuták is rendelnének, könnyen lehet, hogy Rey és Kylo késő kamaszkori fájdalmai is hamarabb megoldódnának. Ugyanakkor itt jegyeznénk meg, gondolva a Heves Megyei Népújságra és az eljövendő generációk lenézésére, hogy persze az új rendező pazar munkát végzett: vannak lépegetők, kristályrókák és egy-két tétova jedi is.
Forgalmazza a Fórum Hungary
