DVD

Szárazon

  • - kg -
  • 2013. június 23.

Film

Ismert színészeket az Andrássy úton is látni ittasan bicajozni (akárcsak a hullócsillagnak, a bicikliző részeg celebnek is az augusztus a szezonja), de báj és kellem tekintetében a nyomába se érnek a részegen bicajozó Mary Elizabeth Winsteadnek.

A Szárazon című film, melyben nevezett oly megnyerően részegeskedik, egy igazi amerikai független produkció - ez egyrészt egy finanszírozási kategória, mellyel semmi dolgunk, másrészt viszont egy sok más filmből ismerős érzékenység, amelynek legfőbb céltáblája a nagy stúdiók által teljesen elhanyagolt kisember. A sarki trafikos volt ilyen, de az ismert körülmények miatt mondjunk inkább cipészmestert. Nincs abban semmi rendkívüli, ahogy Winstead iszik, és abban sincs semmi egetverő, ahogy megpróbál leszokni, kockára téve vele a biztos alkoholos alapokon nyugvó addigi életét. Az történik, aminek a józan ész és a nagy számok törvénye szerint történnie kell; meginog a közös piálásokon alapuló házasság, veszélybe kerül a tanári állás, új barátokat legfeljebb az anonim alkoholisták összejövetelei kínálnak. Keveset markol a film, kicsiny célkitűzéseit azonban maradéktalanul teljesíti; Winstead biciklis számát már dicsértük, s jár a jó pont a Breaking Badből ismerős Aaron Paulnak is - az ő biciklizése inkább drámai, mint jópofa, ami érthető is, elvégre ő a változásokat tétován figyelő férj e történetben. A Szárazon egy könnyűkezű, különösebb megrázkódtatásoktól mentes leszokós dráma, ami mögött - amilyen kedvesen részeg Mary Elizabeth - az sem kizárt, hogy a nemzetközi alkohollobbit kell keresni.

Forgalmazza az InterCom

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.