A Szárazon című film, melyben nevezett oly megnyerően részegeskedik, egy igazi amerikai független produkció - ez egyrészt egy finanszírozási kategória, mellyel semmi dolgunk, másrészt viszont egy sok más filmből ismerős érzékenység, amelynek legfőbb céltáblája a nagy stúdiók által teljesen elhanyagolt kisember. A sarki trafikos volt ilyen, de az ismert körülmények miatt mondjunk inkább cipészmestert. Nincs abban semmi rendkívüli, ahogy Winstead iszik, és abban sincs semmi egetverő, ahogy megpróbál leszokni, kockára téve vele a biztos alkoholos alapokon nyugvó addigi életét. Az történik, aminek a józan ész és a nagy számok törvénye szerint történnie kell; meginog a közös piálásokon alapuló házasság, veszélybe kerül a tanári állás, új barátokat legfeljebb az anonim alkoholisták összejövetelei kínálnak. Keveset markol a film, kicsiny célkitűzéseit azonban maradéktalanul teljesíti; Winstead biciklis számát már dicsértük, s jár a jó pont a Breaking Badből ismerős Aaron Paulnak is - az ő biciklizése inkább drámai, mint jópofa, ami érthető is, elvégre ő a változásokat tétován figyelő férj e történetben. A Szárazon egy könnyűkezű, különösebb megrázkódtatásoktól mentes leszokós dráma, ami mögött - amilyen kedvesen részeg Mary Elizabeth - az sem kizárt, hogy a nemzetközi alkohollobbit kell keresni.
Forgalmazza az InterCom