Film

Paolo Virzi erősen publicisztikus filmjében a briliáns intellektusú, de szerény modorú kiváló munkát is alig kap, viszont a megúszásban gyakorlott nyegle csodásan érvényesül. Míg évfolyamtársai kisebb-nagyobb megalkuvások segítségével (pl. a Big Brother "íróiként") kezdik kiépíteni egzisztenciájukat, a filozófiát végzett hősnő kitűnő diplomája ahhoz elég, hogy irigyelt osztályelsőből egy nyugdíjasokat bombázó multinacionális cég telemarketingesévé legyen.

Minden jó véget ér egyszer, és ez a közepesen jó dolgokkal is így szokott lenni, mint amilyen például a Red 2 első része volt. Nem volt az több kis színes foltnál a nagy műfaji palettán, és ha nincs Morgan Freeman, aki arcán elterülő vigyorral stírölte az idősek otthona ápolónőjének fenekét, és Helen Mirren, aki tőle szokatlan testhelyzetekben brillírozott hatalmas fegyverekkel finom angol kezében, akkor talán ma már nem is emlékeznénk semmire a fennforgásból.

Sötétvörös, fénycsíkok szabdalta, hallszerű helyiségben vagyunk, belép Ryan Gosling, aki olyan szilaj méltóságteljességgel tud előremeredni, mint legutóbb talán a kora felnőtt Szimba.

11 évesen különös kegyetlenséggel és bájjal osztotta a halált a Kick-Assben; azóta lecsapott rá Martin Scorsese, Tim Burton és Olivier Assayas is. Hollywood legkapósabb 16 évesével a nemrég bemutatott Kick-Ass 2 apropóján Londonban beszélgettünk.

Prikler Mátyás Köszönöm, jól című kisjátékfilmje a pozsonyi főiskolára készült diplomafilmnek; azóta megjárta Cannes-t és a Szlovák Filmakadémia díját is megkapta. A kisfilmből készült nagyjátékfilm ezen a héten debütál a hazai mozikban.

A hongkongi rendező legújabb filmjét, A nagymester című, nagyszabású harcművészeti alkotást holnaptól játsszák a magyar mozik. Önkorlátozásról, kungfuról és a gyermekkori emlékekről beszéltünk vele.

A Síró játék, a Michael Collins, az Egy kapcsolat vége, a Mona Lisa, a Gyilkos álmok és A Borgiák c. tévésorozat rendezője csaknem húsz évvel az Interjú a vámpírral után újabb vérszívós filmmel, a Byzantiummal jelentkezett. A Torontói Filmfesztiválon beszéltünk vele.

Paul Weitz filmjével az a baj, hogy túl sok pozitívum van benne ahhoz, hogy utáljuk, viszont mégsem elegendő ahhoz, hogy szeretni tudjuk.

Van valami bosszantó abban, ha nem lehet egy gyors legyintéssel elintézni Michael Bayt és friss dolgozatát.

Önként vállalt erdei magányában csak egy medve poroszkál a népszerű mutáns közelében, ám nem sokáig teszi: egy mérgezett nyílhegy hamar véget vet a medve-mutáns barátságnak.