Film

Renoir

  • Bécsi Orsolya
  • 2013. szeptember 8.

Film

A manapság divatos életrajzi filmek tartalékai nyilván kimeríthetetlenek. Itt mindjárt két Renoirunk is van: a festő Pierre-Auguste és fia, a filmes Jean, plusz mindkettőjük múzsája, a gyönyörű idomokkal és hullámos vörös hajjal megáldott Andrée Heuschling. A cselekmény a varázslatos Coöte d'Azur vidékén játszódik, ahová a(z addigra már elhunyt) feleség hívja a lányt a festő új modelljének. Már az első kockák után tisztában vagyunk a helyszínnel, az idővel és majdnem az összes szereplővel; minden állandó folyamatként hömpölyög az idő, a természet és az ember végtelen körforgásában. Elmúlás és újjászületés, öregség és fiatalság a híres festő utolsó évein keresztül láttatva, végtelenül felszínes megközelítésben, gondolatnak látszó közleményekkel álcázva.

Sajnos a dolog már ott kezdi piszkálni a tájékozottabb néző ingerküszöbét, mikor a képernyőn megjelenik a Coöte d'Azur, 1915 felirat, és nem sokkal később kiderül, hogy Andrée Renoir feleségének hívására érkezett. Álljunk csak meg egy (több) szóra! Andrée Madeleine Heuschling (későbbi felvett nevén Catherine Hessling) 1900-ban született, és Renoir egy ismerőse, Henri Matisse küldte Cagnes-sur-Merbe 1917-ben. Gilles Bourdos rendező nem szokott mellényúlni (gondoljunk csak a Szerelem életre-halálra c. 2008-as művére), de most mégis sikerült neki. Kétórásra elnyújtott játékidő, elbagatellizált tények: a film egyetlen pozitívuma az impresszionista látványvilágot visszatükröző, csodálatos táj, s a hozzáillőn intenzív színhasználat - de sajnos ezek után sem kívánjuk újra látni, egyszer is sok volt.

Forgalmazza a Mozinet

Figyelmébe ajánljuk

Ungvári Tamás: A dandyt elfogadom

  • Urfi Péter

Teljesen legális, belügyi bárcával vártak a legszebb lányok – dicsekedett az író, fordító majd' tíz évvel ezelőtt, amikor egy fotó történetét is alaposan körbejárta Urfi Péter kérdésére. Idézzük fel az Ungvári Tamással készült interjút egy 2016-os lapszámból!

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.