Talpig trutyiban - Chlo‘ë Grace Moretz gyereksztár

  • - köves -
  • 2013. szeptember 13.

Film

11 évesen különös kegyetlenséggel és bájjal osztotta a halált a Kick-Assben; azóta lecsapott rá Martin Scorsese, Tim Burton és Olivier Assayas is. Hollywood legkapósabb 16 évesével a nemrég bemutatott Kick-Ass 2 apropóján Londonban beszélgettünk.

Magyar Narancs: Amikor 11 évesen a Kick-Ass első részében szerepelt, a nyugati világ legnagyobb sajtóorgánumai rágódtak azon, hogy hogyan játszhatott el egy ekkora gyerek egy ilyen erőszakos, trágár és öldöklő figurát. Most, hogy már kellőképpen megöregedett, és elérte a 16-ot, miként látja a hajdani felzúdulást?

Chlo‘ë Grace Moretz: Végül is megértem, miért szisszentek fel az újságírók. Hit-Girl mégiscsak egy cuki gyilkológép volt a maga 11 évével, aki élvezte, amit csinál, s miközben a világ legtermészetesebb módján szúrta hasba a gonosztevőket, még a száját sem fogta vissza (a 11 éves Chloe szájából így hangzik a "cunts"). Persze ez csak egy mozi, egy őrült képregényfilm. Értem én az indulatokat, de azért nem kéne mindent annyira komolyan venni, a valóságban Pocahontas sem egy Disney-hercegnő volt. Én viszont nagyon bírom, hogy a fejletlen 11 évesből 16 lettem: 5 éve még nagyon igyekeznem kellett, hogy a fizikai kunsztokat meg tudjam csinálni, de most tízszer olyan könnyű ütni, vágni, rúgni.

MN: Nem lehet megkerülni a kérdést: a nuncsaku vagy a dobócsillag áll közelebb a személyiségéhez?

CGM: Én inkább nuncsakus csajnak mondanám magam. De ami igazán közel áll a szívemhez, az a pillangókés. Lehet, hogy ez valami beteg dolog, még soha senkit nem hallottam a pillangókéséről áradozni. Láttam, hogy pörgeti a pillangókést Ryan Gosling a The Place Beyond the Pinesban - na, mondtam is magamban, hogy ezt én is meg tudom csinálni.

false

MN: Képregényben hova húz a szíve?

CGM: A Watchmenhez! Nagyon beteg cucc!

MN: Gyűjti is a képregényeket?

CGM: Plüssnyuszikat gyűjtök.

MN: Legközelebb Brian De Palma híres horrorjának, a Carrie-nek a remake-jében játszik. Művér tekintetében melyik film a nyerő, a Carrie vagy a Kick-Ass?

CGM: Hülyéskedik? A Carrie mérföldekkel vezet. Egy hónapig mást se csináltam, mint tetőtől talpig vérben ázva játszottam. Na jó, nem igaziban: valami vörös trutyiban, amit vízből, szappanból, élelmiszer-sűrítőből és még ki tudja, miből kevertek ki.

MN: Nemrég mutatták be Sofia Coppola filmjét, a Lopom a sztáromat; valóban megtörtént, hogy hollywoodi tinédzserek hollywoodi celebekhez törtek be, akiknek a címét az internetről vadászták le. Akár magával is megtörténhetett volna...

CGM: Ilyen is csak Hollywoodban fordulhat elő. Láttam a filmet, elég ijesztőnek tűntek ezek az alakok. Annyi idősek lehettek, mint én most. Ha ma történne ugyanez, nekem is lehetne félnivalóm. Annyival vagyok jobb helyzetben, mint a kirámolt sztárok, hogy szemben velük én mindig kulcsra zárom a bejárati ajtót. Az én házam kész erődítmény az övékhez képest. Egy igazi Fort Knox!

MN: A Kick-Ass 2-ben Hit-Girl gimibe megy. Maga 7 éves kora óta színészkedik: járt egyáltalán emberek közé, normális iskolába?

CGM: 9 éves koromig rendes tagja voltam az amerikai iskolarendszernek, de onnantól otthonról folytattam. Nem nagyon tudom, hogyan kell viselkedni a saját korosztályom köreiben; a forgatásokon sokkal jobban kiigazodom. Én is idegennek érzem magam, s ők sem nagyon tudják kezelni a helyzetet. A leggyakrabban felmerülő kérdés, hogy mennyit keresek.

MN: És mennyit?

CGM: Na, ne már!

Kick-Ass 2

Mindenki itt van, akit az előző részben nem lőttek fejbe, nem beleztek ki, s nem égettek szénné mikrohullámú sütőben. Ez már csak a második részek sajátja, újra összetoborozni mindenkit, aki él és mozog, és pótolni a foghíjakat: Nicolas Cage ilyen foghíj, Batman-paródiájának emléke örökké élni fog szívünkben, de mivel elhalálozott a Kick-Ass végén, a második részre Jim Carreyt szerződtették mint barkácsszuperhőst és gyakorló, de kedves elmebeteget. Ha nem mondtuk volna, a Kick-Ass azon a vékony műfaji tatamin ért el számottevő sikereket, ahol az olyan 2 in 1 filmek teremnek, melyek egy kalap alatt a szuperhős- és a tinédzserfilmek paródiái kívánnak lenni. A Kick-Ass egyike volt a sikerültebb indulóknak, noha sokkal többet nem állított, mint hogy kétségtelenül komikus hatású, ha egy lila hajú icipici tinilány egy ál-Batman oldalán hihetetlen fegyverarzenállal felnőtteket skalpol. Lehet, hogy léteznek kifinomultabb módjai is a filmes erőszak parodizálásának, de amíg elő nem áll valaki ilyennel, addig Hit-Girl megérdemli a reflektorfényt. Pedig nem is ő a főszereplő, noha igény az lenne rá. Mert Kick-Ass sajna, bár a második részre izmokat is növesztett, épp annyira érdekes, mint egy tavalyi Batman-vicc.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.