Film

Farkas

  • - kg -
  • 2013. szeptember 1.

Film

Önként vállalt erdei magányában csak egy medve poroszkál a népszerű mutáns közelében, ám nem sokáig teszi: egy mérgezett nyílhegy hamar véget vet a medve-mutáns barátságnak.

A farkas-ember barátságban a már címében is inkább egy könyvelési tételre hasonlító X-Men kezdetek: Farkas okozott tartós károsodást; az első kísérlet, hogy önálló hősként brandingeljék a legmenőbb X-Men-szereplőt. Farkas második kiküldetésére várt, hogy a minőségi akcióhősök polcára emelje Hugh Jackman morgó fenevadát, s ér, amennyit ért, de az új farkaskaland (oké, tudjuk, valójában rozsomák az istenadta) megteszi ezt a szívességet a franchise-nak. A képregényesek fejből fújják, hogy a Japán-sztori hol helyezkedik el a farkaskánonban, az avatatlan szem azonban csupán annyit észlel, hogy az erdőből kicsalt Farkast egy sötétben foszforeszkáló mangalány Japánba invitálja, aminek kis noszogatás után barátunk eleget is tesz, s a felkelő szusi vagy valami hasonló országa jótékonyan hat a nyugati környezetben kissé elpuhult karakterre. Japán bejött már a farkasalkatú Robert Mitchumnak is - ő Sidney Pollack Jakuzák c. filmjében mutatta meg, mit ér az amerikai szív a japán alvilágban. Farkas is a mitchumi utat járja: a szamurájkard és a jakuzakörítés jót tesz a sűrűn erezett karakternek, a love hotelben tett rövid kirándulás Farkas-viszonylatban akár humorosnak is mondható, a vonattetőn előadott légtornászat pedig az év akciójelenete (bocs, Superman!). A többi persze merő alibizés, túl sok pénz forgott kockán, hogy a rehabilitáción túl vér is legyen a Farkas pucájában.

Forgalmazza az InterCom

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.