Film

Farkas

  • - kg -
  • 2013. szeptember 1.

Film

Önként vállalt erdei magányában csak egy medve poroszkál a népszerű mutáns közelében, ám nem sokáig teszi: egy mérgezett nyílhegy hamar véget vet a medve-mutáns barátságnak.

A farkas-ember barátságban a már címében is inkább egy könyvelési tételre hasonlító X-Men kezdetek: Farkas okozott tartós károsodást; az első kísérlet, hogy önálló hősként brandingeljék a legmenőbb X-Men-szereplőt. Farkas második kiküldetésére várt, hogy a minőségi akcióhősök polcára emelje Hugh Jackman morgó fenevadát, s ér, amennyit ért, de az új farkaskaland (oké, tudjuk, valójában rozsomák az istenadta) megteszi ezt a szívességet a franchise-nak. A képregényesek fejből fújják, hogy a Japán-sztori hol helyezkedik el a farkaskánonban, az avatatlan szem azonban csupán annyit észlel, hogy az erdőből kicsalt Farkast egy sötétben foszforeszkáló mangalány Japánba invitálja, aminek kis noszogatás után barátunk eleget is tesz, s a felkelő szusi vagy valami hasonló országa jótékonyan hat a nyugati környezetben kissé elpuhult karakterre. Japán bejött már a farkasalkatú Robert Mitchumnak is - ő Sidney Pollack Jakuzák c. filmjében mutatta meg, mit ér az amerikai szív a japán alvilágban. Farkas is a mitchumi utat járja: a szamurájkard és a jakuzakörítés jót tesz a sűrűn erezett karakternek, a love hotelben tett rövid kirándulás Farkas-viszonylatban akár humorosnak is mondható, a vonattetőn előadott légtornászat pedig az év akciójelenete (bocs, Superman!). A többi persze merő alibizés, túl sok pénz forgott kockán, hogy a rehabilitáción túl vér is legyen a Farkas pucájában.

Forgalmazza az InterCom

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.