Film
"Jó lenne, ha legalább egy kicsit odafigyelnének" (Kulka János színművész)
Magyar Narancs: Tordy Géza rendezésében a
Élet a Por nevű bolygón (Maár Gyula: Ennyiből ennyi /Erdély, 1990/)
Maár Gyula: Ennyiből ennyi (Erdély, 1990)
Emelkedett és földhözragadt: Az R.E.M.-mel Párizsban
de a hozzá tartozó, rendes turnét öregurasan kihagyják idén az R.E.M. tagjai. Helyette, mert azért ilyen alkalmakkor a teljes lazsálás még ezen a szinten sem megengedett, promó-körútra ruccantak át Európába: pár koncert, tévé- és rádiószereplések, interjúk.
"A dráma csak a banalitással együtt rögzíthető" (Simon Morrissey kurátor)
Magyar Narancs: Hogyan és miért kezdtél el ezen a kiállításon dolgozni?
"Amit nem lehet megtanulni" (Snétberger Ferenc dzsesszgitáros)
Magyar Narancs: A cigányzenéről általában mint népzenéről szokás beszélni. Mondhatjuk-e, hogy létezik cigány dzsessz is, és ha igen, ez mennyiben jellemző rád?
"Mondani kell valamit" (Szabó István filmrendező)
Ez lesz az első olyan filmje, amelynek a forgatókönyvét részben vagy egészben nem ő maga írta. Az operatőr ismét Koltai Lajos, a főszerepben pedig Harvey Keitel.
"Kivételezett helyzetben" (Víg Mihály)
Magyar Narancs: A te filmzenéid jó tizenöt éve elválaszthatatlanok Tarr rendezéseitől és Krasznahorkai László forgatókönyveitől. Barátságból lett közös munka, vagy fordítva?
"Áldás volt ezen a filmen" (Incze Ágnes filmrendező)
Magyar Narancs: Négy fiatal szerepel a filmedben, két fiú, két lány. A lányok vidékről jöttek, az egyik nagyon gyorsan beletalál a pesti világba, a másik meg sehogy. Kik ezek a figurák?
Kafaq: "Csak cél van"?
Hogy e kis újabb regényt befejezzük, íme: igaz-e, amit olvashattunk itt? S érdekes épp az utakról, már hogy a kérdéses igazsága (ennek).
"A film egy új nyelv, amit meg lehet tanítani" (Herskó János filmrendező)
Magyar Narancs: Ön 27 éves volt, amikor 1953-ban megbízták, hogy készítse el első nagyjátékfilmjét,
"A provokáció ma csak üzleti fogás" (Dusan Jovanovic rendező és drámaíró)
Magyar Narancs: Ön a legolvasottabb szlovén napilap, a Delo hasábjain nemrégiben azt nyilatkozta, hogy manapság mindenfajta provokáció csak ellenszenves üzleti fogás. Érdekes, hogy ezt éppen ön mondja, aki annak idején nemcsak Szlovénia, hanem egész Jugoszlávia egyik legnagyobb színházi provokatőre volt.
"Mániákusan figyelem mások mániáit" (Komoróczky Tamás képzőművész)
Magyar Narancs: Miket állítasz ki Velencében?
Kafaq: "Dekk"
Hidd el, addig jó, míg dolgoddal dekkolnod kell, addig - és itt most szó sincs főbenjáró vagy akár csak járó vétkekről sem; mindenkinek jár valamennyi vétek (lehetősége), ezekről... de fejezzük be: addig jó. Addig biztonságban vagy, mert dekkolni, nem főben járó dolgokban (legföljebb lábfőben), ügyesen lehet. Eltitkolni az istenség elől például, hogy rég tönkrement a csuklód, ám ettől rekordsebességgel tudsz gépírni. Egy tönkrement csuklóval? Ezt kérdezné az istenség. És nagyon rossz felé folytatódnának a dolgok, mit: folytatódna dolgod. És bedöglene, megfeneklene, kátyúba jutna, eljárásokkal végződne, kedved szegődne effélék révén.