Belpol
Az Orbán-kormány s vezető ereje, a Fidesz soha egy percig sem titkolta azon meggyőződését, hogy az eredetileg egységesen felosztó-kiróvó rendszerű nyugdíjszisztéma részbeni piacosítása, a magánnyugdíjpénztárak felállítása, s egyáltalán, az 1998. január 1-jével beinduló vegyes nyugdíjrendszer alapjaiban elhibázott. Az érvek között keveredett a nyers etatizmus és a kifinomulatlan piac- (konkrétan: biztosító-) ellenesség, egyszerre hivatkoztak arra, hogy az állami nyugdíjrendszerből a magánpénztárakhoz áramló milliárdok megterhelik a büdzsét, maradandóan deficitessé teszik a tb nyugdíjalrendszerét, és veszélyeztetik a mindenkori nyugdíjkifizetések biztonságát, valamint arra, hogy a magánpéztáraknál vezetett privát számlákon heverő pénz nincs akkora biztonságban, mint ha azt az állam (pontosabban: az általuk visszaállamosított tb) kezelné. Ez utóbbi érvet a leginkább érintettek a maguk módján diszkréten kiröhögték, és tömegesen - még a korábbi számításokban kalkulált mértéket is jóval meghaladva - léptek a magánbiztosítók kötelékébe, miáltal valóban a korábban prognosztizáltnál sokkal nagyobb deficitet okoztak az állami nyugdíjalapoknál. A pénztártagok száma mára 2 millió 157 ezerre nőtt, összes megtakarításaik elérik a 403 milliárd forintot, ebből csak tavaly 175,3 milliárdot tettek számlájukra a módfelett optimista magánbiztosítottak. Ez pedig igen nagy pénz, s kormányunk éppen ezért nem szűnik hangoztatni: maga is tudná, mit tegyen eme összeggel vagy legalábbis egy részével (hivatalosan nem mást tenne persze, mint biztosítaná a nyugdíjkifizetések zavartalanságát). Az Orbán-kormány fennállása óta megállás nélkül packázik a magánpénztári tagokkal: a nyugdíjreformtörvény - melyet 1997-ben az Országgyűlés hagyott jóvá, s melyet azóta sem vontak vissza - előírta: a nyugdíjpénztári befizetés a bruttó bér hat százalékáról indulva, évenként emelkedve, 2000-re eléri a nyolcszázalékos szintet. Ám a kormány évről évre eljátszotta ugyanazt a trükköt, s meggátolta a magánpénztári járulékrész szintjének emelését. Évente így immár két százalékot tesz zsebre - amit eredetileg a pénztártagok számláin kellett volna kamatoztatni, de most az államosított tb-kasszába folyik be -, s nyilván a folyó nyugdíjakat finanszírozzák belőle. Ezáltal nemcsak az elmaradt befizetés, de annak jövőbeni (most már biztosan elmaradó) hozamai mértékében károsodnak a magánpénztártagok (hangsúlyozzuk: több mint kétmillió magyar választópolgárról van szó, akik feltehetően tudják már, kik akarják őket megrövidíteni; azaz a kormány vagy vak, vagy nagyon magabiztos).