tévésmaci

Tyúkpör

  • tévésmaci
  • 2021. november 24.

Film

Amikor Sztupa és Troché hazamentek, rögtön bezárt a kocsma is.

Nem volt standolás, a pincérek nem rakosgatták fel a székeket az asztalokra, mindenki vette szépen a kabátját, a főnök hozta a kulcsot, zárta befelé az ajtót, s maga húzta le a nehéz vasredőnyt, kattintotta rá a lakatot. Aztán irány haza mindenki, nyakak behúzva, fejek leszegve, gallérok feltűrve, lépések szaporázva. Csak a zenészek gyűltek az állomási sarkon karéjba, sustorogni valamit izgatottan, egymás szavába vágva, mint hat felborzolt tollú, izgatott veréb. Mint hat dagadt veréb. Arról lehetett szó, hogy fájront előtt, az utolsó szám után, amikor pakolták már a hangszereiket, Sztupa megvette a prímás hegedűjét, most is idehallatszik a távolodó cincogása. Sokkal többet fizetett érte, mint amit ért, pedig mondtam, hogy Stradivarius, és még a nagyapámtól, a híres Harmadik Ignácz Lacitól kaptam első áldozásra, de Sztupa nem figyelt, amúgy is ismeri ezt a történetet, nem kérdezte az árát, biztosra akarván menni, elővett egy köteg pénzt, aznap éjszaka már nem is az elsőt.

Én tudom, mondta a prímás a köréje gyűlőknek, hogy ilyenkor jobb nem ellenkezni vele. Igen, de mi lesz holnap, mi lesz azzal a rengeteg pénzzel, mi lesz egyáltalán? De Sztupa és Troché már viszonylag messze jártak a keskeny járdán, befelé tartván a faluba. Elöl Troché, félrecsúszott ingmellel és kicsit bizonytalan léptekkel, de ragyogó pofával és a magasba szegezett tekintettel. Mögötte Sztupa tánclépésben, meg-megpördülve a tengelye körül, húzta. Nem volt ügyetlen játékos, Trochét könnyedén tudta követni, még így tánci­kálva-bohóckodva is. Mert a Troché fújta, fújta teli tüdőből, hogy aszongya: Én és a holdvilág, két finom mákvirág… tudta az utolsó betűig, hogyne tudta volna. Egész kellemes volt a baritonja; spicces kántálás, de tán a szenvedély vagy a magas kedv mégis megszépítette, hovatovább imponálóvá tette. Hajnalok hajnalán ugyan nem volt kinek imponálni, bár a pékek már dolgoztak, a segéd utánuk is szaladt egy stanicli forró kiflivel.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.