A legmeszszebbmenőkig egyetértünk Vécsey László polgármesterrel, aki szerint Szada vonzereje "egyebek mellett talán a városias szolgáltatások karnyújtásnyi közelségében erőteljesen őrzött hagyomány és a begyűrűző 21. századi elemek ötvözeteinek egyediségéből fakad", bár a falu jellegzetes látványelemét, a főtéren álló "Turul és életfa" (máshol: Turul és világtojás) című kerámiaszobrot kissé feltűnő "ötvözetnek" véljük.
A vendéglátás már a falu határában elkezdődik. Gödöllő felől jövet épp hogy elhagyjuk a Szada táblát, máris egy étterem kelt feltűnést, A Szűcs fogadója, névelővel, nagy sz-szel, lévén - mint ez honlapjukról később kiderül - a névadó maga a tulaj.
Barátságos és kellemesen berendezett hellyel van dolgunk, nincsen rossz érzésünk sem a bútorokat, sem a dekorációt illetően - a szokásos falusi hangulatot árasztó rutinelemek válogatása. A felszolgálók udvariasak, de bizalmaskodásnak, túljátszásnak nyomát se látni. Az étlapon sem bíznak semmit a véletlenre: főleg rutinos fogások, olykor a fantázia is szárnyal. De nincs ebben semmi rossz, egy ilyen helynek nem az osztriga, maximum a szarvas lehet a címerállata.
A gombaleves (450 Ft) várakozásunknak megfelelő. Jóféle alapanyagokból készült, kellőképpen sűrű bevezető, ízesítésében természetesen a pirospaprika dominál, de - nagyon helyesen - inkább megédesíti, mint szíven szúrja a lényeget. A grillezett füstölt gomolyasajt magos salátával (1750 Ft) inkább az olyan belvárosi ebédlőhelyeket juttatja eszünkbe, amiket főleg bankfiúk és az idő múlását tudomásul venni képtelen szépasszonyok látogatnak a fit- és/vagy a wellness jegyében. Persze egyáltalán nem baj, hogy Szűcsék ezt is tudják, különösen úgy nem, hogy a hely szelleméhez már tökéletesen passzoló roston sült libamájat karamellizált körtével (2890 Ft), csakúgy, mint a nagyszerű Gundel-palacsintát (650 Ft) sokáig megőrizzük az emlékezetünkben.
