kertész lesek

A Vigadó – Dunaújváros

  • kertész lesek
  • 2022. augusztus 3.

Gasztro

Nosztalgiahullám Dunaújvárosban

Az 1960-as, 1970-es évek egyik legmenőbb közlekedési eszköze volt a szárnyashajó, ezen belül is az volt a legmenőbb, ha valaki Bécsbe utazott szárnyashajón. Erre 1963-tól nyílott lehetőség, de még ma is szerveznek efféle utakat súlyos tízezrekért, elsősorban a nosztalgia jegyében. A szárnyashajóval kapcsolatos retrózás vélhetően ennél többet nem is érdemel, hiszen a főleg szovjet gyártmányú járműveken nincs nyitott fedélzet, az pedig ma már annyira nem vonzó, hogy a vízen szokatlan 60–70 kilométer per órás sebességgel juthatunk el Bécsbe.

Arra viszont egyre kevesebben emlékezhetnek, hogy a szárnyashajózás fénykorában nemcsak északra, de déli irányba, a Budapest–Dunaújváros–Mohács viszonylatban is közlekedtek hajók, sőt a hetvenes években az utazási irodák ajánlatai között is szerepelt a dunaújvárosi kirándulás. Szárnyashajóval vagy nélküle.

„Hívjuk Önt, várjuk Önt! Budapesttől 70 kilométerre a 6-os műúton” – olvasható például a Dunavidéki Vendéglátó Vállalat 1973-as hirdetésében, amely a Turista Magazinban jelent meg, és olyan vendéglőket ajánl a közönség figyelmébe, mint a Béke, a Kohász, az Aranyhordó és a Vigadó. De bármily meglepő az ötven évvel ezelőtti Dunaújváros mint kirándulóhely, sokkal nagyobb meglepetés, hogy a mostani éttermi ajánlatok közt, kis változtatásokkal, mind a négy egység nevét megtaláljuk. Ilyen kis változtatás, hogy a Vigadó étterem nevét kiegészítették egy név­elővel – így lett A Vigadó –, de leírva az „A vigadó” és az olaszosnak tűnő „AVigadó” alakkal is találkozhatunk.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.