Itt az ideje elkezdeni feltölteni a kamránkat! A rutinos befőzők már túl vannak a baracklekváron, lassan jöhet a paradicsomlé és a lecsó. Akinek van igazi, nagy, hűvös kamrája, megfelelő hellyel és hőmérséklettel, valamint hozzájut a legjobb minőségű zöldségekhez és gyümölcsökhöz, saját termelésből vagy akár vidéki rokonoktól, barátoktól, vagy kistermelőktől, annak nem érdemes lemondania a nyári befőzés öröméről, s ezzel télre a pazar házi kamra kincseiről.
Az alábbi lecsó anyukám receptje, és a hagyományos eltevési technikáktól annyiban különbözik, hogy a paprikát külön dinszteljük (csak nagyon rövid ideig fő a paradicsommal), így jó friss marad, nem puhul túl, nem fő szét (mint ahogy sok – akár kistermelői – kész lecsóban is). Sok paprika, kevés paradicsom az arány. Egy kis egységnyi adag leírása szerepel alább – ez fér el egyszerre egy nagyobb lábasban –, ebből a mennyiségből öt-hat 7 decis, klasszikus befőttesüvegnyi mennyiség lesz, tehát ezt lehet többszörözni aszerint, hogy ki mennyit szeretne eltenni.
A pontos mennyiség persze függ a paradicsom és paprika víztartalmától, hogy milyen edényben, mennyi ideig fő stb. – van, amikor ez a mennyiség öt, más évben hat üveget ad ki. Jó befőzést!
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
