chili&vanília

Az ősz sztárja: fűszeres sült szilva

Gasztro

Az idei szilvasorozat következő, egyben utolsó darabja következik. Ezt az elkészítési módot ugyanis mindenkinek ismernie kell. Az idén szintet lépett a szilvához kapcsolódó viszonyom, amihez nagyban hozzájárult egy hatalmas adag felejthetetlen szilva. Aznap reggel szedték le a fáról, minden egyes szeme tökéletesen érett, édes, zamatos, illatos volt. Én még ilyen finom szilvát sosem ettem. Stanley fajtájú, ami az egyik leggyakoribb, a boltokban kapható szilvakészlet 30 százalékát ez teszi ki. Héja sötétkék, húsa sárgás-zöldes, lédús. Temérdek mennyiségű szilvás gombóc után következett az alább ajánlott fűszeres sült változat. Garantált kedvenc lesz mindenhol: nulla munka, lehengerlő végeredmény. Na meg a látvány! A végére mély, bíborszínű, sziruposra sül a gyümölcs, az ember megbabonázva nézegeti.

Például a következőkhöz zseniális: joghurt, zabkása, vanília- vagy pisztáciafagyi, tejberizs, tejbegríz, bármilyen piskótaszerű sütemény, palacsinta, smarni, saláta (kéksajttal, pármai sonkákkal), kacsa, vad, sonka, sajtok. Hűtőben néhány napig eláll, úgyhogy dupla adaggal érdemes készíteni, el fog fogyni.

Recept nem is kell hozzá, így készül:

1. A szilvákat megmossuk, félbevágjuk. Nem szükséges kimagozni, egyrészt mert ízesebb lesz a sült szilva, másrészt mert sütés után egy mozdulattal sokkal könnyebben eltávolíthatók a magok.

2. Egy nagy tepsire terítünk egy sütőpapírt, majd elrendezzük rajta a szilvákat, vágott felükkel felfelé, de néhány szem lehet közben fordítva.

3. A szilvát megszórjuk néhány evőkanál nádcukorral. Ennek mennyisége nyilván a szilva fajtájától is függ, ha megfelelően érett, akkor többnyire igen édes. A nádcukor helyett alternatívaként használhatunk mézet.

4. Megszórjuk fűszerekkel. Ez teljesen fantázia, ízlés és háztartás dolga, jöhet, ami éppen kéznél van. A fahéj, szegfűszeg klasszikusok, de nagyon jól áll neki néhány tekerésnyi frissen őrölt bors. Egy rúd vaníliától bódító lesz. Jóban van az ázsiai fűszerekkel is, gyömbérrel, kínai ötfűszerkeverékkel csodás. Csillagánizs, kardamom is jó barátja.

5. Meglocsoljuk kevés (kb. 1 dl) folyadékkal, ez lehet víz, vörösbor, de még inkább portói vagy rum.

6. 180 fokos (alul-felül) előmelegített sütőben kb. 30 percig sütjük. A pontos sütési idő itt megint fajtától függően eltérhet, 20 és 40 perc között bármi lehet, 20 perc után már érdemes nézegetni. Akkor jó, amikor szirupot engedett, sötétvörös és megpuhult, de nem esett szét, még tartja a formáját. A bíborszínű sziruppal sütés közben és után néha meglocsolgatjuk.

7. Szobahőmérsékletűre hűtjük. Langyosan a legfinomabb, de dobozban két-három napig eláll a hűtőben.

Mautner Zsófi rovata. Blogját lásd: www.chiliesvanilia.hu

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.