étel, hordó

Lebuj – Bodrogkeresztúr

  • ételhordó
  • 2017. október 21.

Gasztro

Miskolctól úgy 30 kilométerre, a Sátoraljaújhelyre vezető 37-es út jobb oldalán lévő Bodrogkeresztúrról sok minden elmondható, de az, hogy gyanús, rossz hírű hely lenne, semmiképp. Akkor hogyan lehetséges, hogy a község legismertebb és legtöbbet emlegetett helyét Lebujnak hívják? Mielőtt válaszolnánk, nem árt tudni, hogy ez a Lebuj könnyedén szerezhette meg az 1. helyezést, a faluban ugyanis egyetlen másik éttermet sem találtunk. Mi több, a Lebuj sem Bodrogkeresztúron, hanem jó két kilométerrel a település végét jelző tábla után, a Tokajra vezető országút mentén van, ami rögtön a névadást is megmagyarázza. „Tokaj-Hegyalja egyik legszebb helyét – ott, ahol a Bodrog folyó éles kanyart ír le, mielőtt folytatná útját Tokaj felé – a népnyelv Lebuj-kanyarként ismeri. Az elnevezés a régi bodrogkeresztúri vásárok idejéből ered. A legenda úgy tartja, hogy a hazafelé tartó kereskedőket itt támadták meg a rekettyésben el-, illetve lebújó betyárok” – írják az étterem (és panzió és borszaküzlet) honlapján, és ugyan eszünkbe nem jutna kételkedni a legenda eredetében, de néhány néprajzost leszámítva egészen biztos, hogy senki nem gondolna erre a megfejtésre. A hideg idő miatt a teraszra nem merészkedünk ki, így a csodás kanyar helyett a betyárokkal, Nagy-Magyarország-térképekkel és rusztikus bútorokkal jócskán telipakolt berendezést csodálhatjuk meg.

A választék hagyományos, bár az ún. magyaros jelleget annak ellenére sem hangsúlyozzák túl, hogy a belső alapján akár csárdának is mondhatnák magukat. A májgaluskaleves (550 Ft) nemcsak bőséges és kellemes, de érezhetően házi készítmény, akárcsak a gombapörkölt és mellé a nokedli is (1300 Ft). Örömünkre szolgál, hogy a megszokott paprikás ízesítést hanyagolták, a gomba így sokkal jobban érvényesül. A választék ismeretében egyértelműen kijelenthetjük, hogy a kreativitás csúcsát az aszalt szilvával és sonkával töltött csirke krumplipürével (2100 Ft) jelenti, de attól igazán különleges, hogy tisztességgel elkészítették. Még a krumplipürét is. Ugyanezt vonatkozik a Gundel-palacsintára (800 Ft) is, se több, se kevesebb.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.