chili&vanília

Egreses clafoutis

Gasztro

A clafoutis (ejtsd: klafuti) klasszikus francia édesség, amelyet hagyományosan nagy szemű, fekete cseresznyével készítenek. A Franciaország középső részén lévő Limousin tartomány az eredeti otthona, és az autentikus recept szerint maggal együtt kerül bele a gyümölcs, mivel a magja egyrészt ízt is ad, másrészt így nem fő ki a cseresznye rózsaszín leve.

A receptje elég trükkös - amilyen egyszerűnek tűnik, olyan nehéz eltalálni a tökéletes - nem túl tojásos/remegős/nyúlós állagot. Nekem az alább ajánlott arányokkal működik a legjobban. A végeredmény egyfajta könnyű tejpite. Franciaországban a leghétköznapibb nyári desszert, és gyakorlatilag bármilyen szezonális gyümölccsel készíthető. Idén egressel ajánlom, aminek már a neve is külön fejezetet érdemelne. A köszméte/pöszméte elnevezés a Tiszántúl északi részére, illetve a Hajdúságra jellemző, míg a piszke a Duna-Tisza közén és a Jászságban terjedt el. Kivétel ez alól a délkelet-alföldi püszke, illetve a Felvidék és Borsod vidéke, ahol büszkének nevezik. Az egres egyértelműen a Dunántúlon használatos név. Az egresnek igen rövid a szezonja, amikor piacon nem kapható frissen, fagyasztottat is nyugodtan lehet használni. A clafoutis-hoz használt gyümölcs bármi más is lehet, a klasszikus cseresznyétől a körtéig. (Vagy akár keverve, az egres például kiváló málnával is). Mi több, sós-zöldséges változatokkal is lehet kísérletezni - cukkinivel, paradicsommal, parmezános masszával, de az már egy másik történet.

Vaníliás-egreses clafoutis

false

Hozzávalók (4 adag)

2 tojás

1 tojássárgája

6 dkg cukor

csipet só

4,5 dkg liszt

1,5 dl tejszín

1 dl tej

1 vanília kikapart magja

3 dkg vaj az edények kikenéséhez

30 dkg egres, megpucolva

tálaláshoz: porcukor

A sütőt előmelegítjük 180 fokra. A tojást és a tojássárgáját elektromos kézi keverővel kikeverjük a cukorral és a csipet sóval, hozzáadjuk a lisztet, és csomómentesre keverjük. Érdemes ezt rögtön egy nagyobb (műanyag) kancsóban vagy mérőkancsóban tenni, mert abból könnyebb lesz kiönteni a tésztát. Apránként hozzáöntjük a tejet és a tejszínt, beletesszük a vanília kikapart magjait, végül sűrű, palacsintatészta állagú masszává keverjük. Egy nagy jénait vagy négy egyszemélyes hőálló tálkát (laposabbfélét) kivajazunk. Az egrest lerakjuk a tálba. Ráöntjük a masszát, és 30 percig sütjük, amíg aranysárgára sül, és már nem remeg. Langyosan tálaljuk, porcukorral, esetleg pirított mandulaforgáccsal meghintve. Kínálhatunk mellé vaníliafagylaltot.

A szerző blogja: www.chiliesvanilia.blogspot.com

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.