chili&vanília

Egreses clafoutis

Gasztro

A clafoutis (ejtsd: klafuti) klasszikus francia édesség, amelyet hagyományosan nagy szemű, fekete cseresznyével készítenek. A Franciaország középső részén lévő Limousin tartomány az eredeti otthona, és az autentikus recept szerint maggal együtt kerül bele a gyümölcs, mivel a magja egyrészt ízt is ad, másrészt így nem fő ki a cseresznye rózsaszín leve.

A receptje elég trükkös - amilyen egyszerűnek tűnik, olyan nehéz eltalálni a tökéletes - nem túl tojásos/remegős/nyúlós állagot. Nekem az alább ajánlott arányokkal működik a legjobban. A végeredmény egyfajta könnyű tejpite. Franciaországban a leghétköznapibb nyári desszert, és gyakorlatilag bármilyen szezonális gyümölccsel készíthető. Idén egressel ajánlom, aminek már a neve is külön fejezetet érdemelne. A köszméte/pöszméte elnevezés a Tiszántúl északi részére, illetve a Hajdúságra jellemző, míg a piszke a Duna-Tisza közén és a Jászságban terjedt el. Kivétel ez alól a délkelet-alföldi püszke, illetve a Felvidék és Borsod vidéke, ahol büszkének nevezik. Az egres egyértelműen a Dunántúlon használatos név. Az egresnek igen rövid a szezonja, amikor piacon nem kapható frissen, fagyasztottat is nyugodtan lehet használni. A clafoutis-hoz használt gyümölcs bármi más is lehet, a klasszikus cseresznyétől a körtéig. (Vagy akár keverve, az egres például kiváló málnával is). Mi több, sós-zöldséges változatokkal is lehet kísérletezni - cukkinivel, paradicsommal, parmezános masszával, de az már egy másik történet.

Vaníliás-egreses clafoutis

false

Hozzávalók (4 adag)

2 tojás

1 tojássárgája

6 dkg cukor

csipet só

4,5 dkg liszt

1,5 dl tejszín

1 dl tej

1 vanília kikapart magja

3 dkg vaj az edények kikenéséhez

30 dkg egres, megpucolva

tálaláshoz: porcukor

A sütőt előmelegítjük 180 fokra. A tojást és a tojássárgáját elektromos kézi keverővel kikeverjük a cukorral és a csipet sóval, hozzáadjuk a lisztet, és csomómentesre keverjük. Érdemes ezt rögtön egy nagyobb (műanyag) kancsóban vagy mérőkancsóban tenni, mert abból könnyebb lesz kiönteni a tésztát. Apránként hozzáöntjük a tejet és a tejszínt, beletesszük a vanília kikapart magjait, végül sűrű, palacsintatészta állagú masszává keverjük. Egy nagy jénait vagy négy egyszemélyes hőálló tálkát (laposabbfélét) kivajazunk. Az egrest lerakjuk a tálba. Ráöntjük a masszát, és 30 percig sütjük, amíg aranysárgára sül, és már nem remeg. Langyosan tálaljuk, porcukorral, esetleg pirított mandulaforgáccsal meghintve. Kínálhatunk mellé vaníliafagylaltot.

A szerző blogja: www.chiliesvanilia.blogspot.com

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit.