chili&vanília

Egreses clafoutis

Gasztro

A clafoutis (ejtsd: klafuti) klasszikus francia édesség, amelyet hagyományosan nagy szemű, fekete cseresznyével készítenek. A Franciaország középső részén lévő Limousin tartomány az eredeti otthona, és az autentikus recept szerint maggal együtt kerül bele a gyümölcs, mivel a magja egyrészt ízt is ad, másrészt így nem fő ki a cseresznye rózsaszín leve.

A receptje elég trükkös - amilyen egyszerűnek tűnik, olyan nehéz eltalálni a tökéletes - nem túl tojásos/remegős/nyúlós állagot. Nekem az alább ajánlott arányokkal működik a legjobban. A végeredmény egyfajta könnyű tejpite. Franciaországban a leghétköznapibb nyári desszert, és gyakorlatilag bármilyen szezonális gyümölccsel készíthető. Idén egressel ajánlom, aminek már a neve is külön fejezetet érdemelne. A köszméte/pöszméte elnevezés a Tiszántúl északi részére, illetve a Hajdúságra jellemző, míg a piszke a Duna-Tisza közén és a Jászságban terjedt el. Kivétel ez alól a délkelet-alföldi püszke, illetve a Felvidék és Borsod vidéke, ahol büszkének nevezik. Az egres egyértelműen a Dunántúlon használatos név. Az egresnek igen rövid a szezonja, amikor piacon nem kapható frissen, fagyasztottat is nyugodtan lehet használni. A clafoutis-hoz használt gyümölcs bármi más is lehet, a klasszikus cseresznyétől a körtéig. (Vagy akár keverve, az egres például kiváló málnával is). Mi több, sós-zöldséges változatokkal is lehet kísérletezni - cukkinivel, paradicsommal, parmezános masszával, de az már egy másik történet.

Vaníliás-egreses clafoutis

false

Hozzávalók (4 adag)

2 tojás

1 tojássárgája

6 dkg cukor

csipet só

4,5 dkg liszt

1,5 dl tejszín

1 dl tej

1 vanília kikapart magja

3 dkg vaj az edények kikenéséhez

30 dkg egres, megpucolva

tálaláshoz: porcukor

A sütőt előmelegítjük 180 fokra. A tojást és a tojássárgáját elektromos kézi keverővel kikeverjük a cukorral és a csipet sóval, hozzáadjuk a lisztet, és csomómentesre keverjük. Érdemes ezt rögtön egy nagyobb (műanyag) kancsóban vagy mérőkancsóban tenni, mert abból könnyebb lesz kiönteni a tésztát. Apránként hozzáöntjük a tejet és a tejszínt, beletesszük a vanília kikapart magjait, végül sűrű, palacsintatészta állagú masszává keverjük. Egy nagy jénait vagy négy egyszemélyes hőálló tálkát (laposabbfélét) kivajazunk. Az egrest lerakjuk a tálba. Ráöntjük a masszát, és 30 percig sütjük, amíg aranysárgára sül, és már nem remeg. Langyosan tálaljuk, porcukorral, esetleg pirított mandulaforgáccsal meghintve. Kínálhatunk mellé vaníliafagylaltot.

A szerző blogja: www.chiliesvanilia.blogspot.com

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.