Cirkuszt, kenyeret, tortát!

Gasztro

Magyarország kormánya bemutatja: íme Magyarország tortája, Magyarország cukormentes tortája és a Szent István-kenyér!

Szép ez a hagyomány, őrizzük – nyitja meg az eseményt Balatoni Mónika társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár. Bájos is az egész: már 2004 óta minden évben avatunk tortát és kenyeret; avassunk most is: díszes a társaság, emelkedett a helyszín (igaz, jelenleg a Parlament Vadászterme a Kossuth tér feltúrt halmain emelkedik), finomak a sütemények. (Adja magát, hát játszunk is egy kicsit: mi lenne az ország, ha torta lenne – kemény dió alapon nyelhetetlen gejl máz? – és a többi. De ezt most hagyjuk.)

Ahogy az augusztus 20-i programsorozat nyitó sajtótájékoztatójához illik, megtudjuk, hogy szép lesz a tűzijáték, és méltatni való a zene. Havasi Balázs elmondja, hogy népdalokra épített hollywoodi filmzenés hangszerelést (!) tervezett, és a csángóktól kezdve Janus Pannoniuson keresztül még Munkácsy is megidéződik majd. Az „Együtt az ország” (árvíz alatt kiötölt) szlogenje jegyében a főváros mellett a Balaton lesz az események fókuszpontja, az ügyes összefogás a Magyar Rádióval pedig még azt is lehetővé teszi, hogy itt és ott is ugyanakkor ugyanaz a tűzijátékzene szóljon. Na de ennyit erről, egyébként is habot, mázt, süteményeket ígértek.

A cukormentes

A cukormentes

 

A Szent István-kenyér pályázatának nyertese a tönkölybúzás-joghurtos lett, ezzel kezdünk. A pályázat elbírálói számára fontos volt, hogy mindennapi fogyasztásra alkalmas, könnyen előállítható kenyérről legyen szó. Kovászos eljárással készült, és csak természetes anyagokat tartalmaz – mondták a készítők, Rábai Gábor, a Pékmester Bt. monori üzemének tulajdonosa és fia, ifjabb Rábai Gábor.

Az ország tortája (nem, nem narancs!, hanem) milotai dió alapú, nevesint: milotai mézes grillázstorta. A Major cukrászda (Bacskó Szilárd) alkotó kreatívjai kitettek magukért; az alapok egészen jók: diógrillázs, piskóta, pralinékrém; csak az a mézes krém meg a markáns karamellmáz (máz?, fura állagú gejl izé) nem kéne… Mindegy, tulajdonképpen igazi finomság, és a lényeg, hogy még nem A Nemzet Tortája a neve.

Az ország cukormentes tortáját ezután egyenesen a vércukormérő asztalka mellett szervírozta Erős Antónia és az Egy Csepp Figyelem Alapítvány. Nándori László (Nándori cukrászda) „Ribizlihabos-almás réteges” elnevezésű alkotása kellemes meglepetés volt azoknak, akik húzódzkodnak az „egészséges édesség” fogalmától. Rózsaszín lányregényhez hasonlít a torta, de a ribizli savanykás íze szerencsére kihoz minket a Barbie-házból. Ráadásul sem fehér cukor, sem fehér liszt, mesterséges adalék anyag vagy tartósítószer nincs a szeletkékben, és nagy előnye, hogy felhívja a figyelmet a cukorbetegség országos problémájára is…

Csupa kedélyesség tehát, báj és kellem mindenütt; készülhetünk a közös ünnepre, hisz a közös szimbolikus tortázás megvolt. Most nyelhetjük ezt egy évig – a habbal, mázzal persze csak óvatosan.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.