étel, hordó

Földes Józsi vendéglője

  • ételhordó
  • 2019. február 28.

Gasztro

A névadóról már életében cikkek sora jelent meg. Az Intercontinental séfje volt, hollywoodi sztárok és szovjet pártfunkcionárusok dicsérték a főztjét, a lába előtt hevert Magyarország, de amikor önállósította magát, hátat fordított a luxusnak. 2007-ben a Frankel Leó utcában nyitotta meg az üzletét, ahol az osztályon felüli szállodai fogások helyett házi kosztot kínált. „A nevem azért került a cégérre, hogy a felelősségérzetem ne lanyhuljon” – nyilatkozta akkor, s ezzel a húzásával hamar népszerűvé vált.

Földes József hét évvel ezelőtt bekövetkezett halála óta is viszik tovább a boltot, csak épp pár villamosmegállóval arrébb, a Bécsi út 31. alatt, egy műemlék épület két szintjén, több kisebb helyiségben. A földszintiek a nagymama konyháját idézik, noha nincsenek telezsúfolva régiségekkel. Délután kettőkor alig van szabad asztal, de mire kényelembe helyezzük magunkat, szinte kiürül a helyiség. Úgy tűnik, épp a csúcsforgalom végére érkeztünk.

A vadlazactatár kaprival, tormahabbal (1950 Ft) még jóindulattal sem mondható házias ételnek, itt mégis olyan, mintha a szomszéd ugrott volna át egy kis kóstolóval. Az íze inkább tatáros, mint halas, és még a kapribogyó is az itthoni savanyúságokra emlékeztet. A házias húsleves maceszgombóccal (690 Ft/csésze) is az édes otthont idézi, a leves kellemesen édeskés, a gombóc se nem puha, se nem kemény, legfeljebb a sárgarépa, illetve a csirke- és marhahúsok mennyiségét érheti kifogás. Persze máshol még ennyit sem adnak. Az ún. vajpuha vadas marhában (2850 Ft) a szósz és a zsemlegombóc is rendben van, de tényleg a hús a legnagyobb szám, talán nem túlzás kijelenteni: ilyen főtt marha csak ritkán kerül tányérra nyilvános helyen. A grillezett pisztrángfilének (3500 Ft) már a látványa is csodálatos, de az íze egyenesen kitűnő. Viszont a mellé adott erdeigomba-mártással mintha kissé túltolnák a házikoszt-bringát, bár önmagában azzal sincs semmi baj. Desszert híján őszibarackbefőttel (450 Ft) vigasztalódunk, ha egy szóval kellene jellemeznünk, azt mondanánk rá: savanyúság. De annak ötcsillagos.

Neked ajánljuk