étel, hordó

Grand Café Budapest

szerző
ételhordó
publikálva
2018/21. (05. 24.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

„Menjünk be akármikor, mondjuk ezerkilencszázharmincöt július harmadikán este a Budapest nagykávéházba. Ez egy előkelő kávéház. Szép, nagy, villanyfényes, tiszta, jó, óriási ablakokkal – minden kedvezőt el lehet róla mondani. Hogy drága, az is csak azt jelenti, hogy kifogástalanul finom benne minden” – írta Nagy Lajos, de kizárt, hogy az Andrássy út 46. alatt található Grand Café Budapestre gondolt. Régen egy koszos presszó volt itt, Rozmaringnak hívták, olyan alakok gyűltek össze, akik túl jók voltak a Jókai tér pinceborozóihoz, de a Savoyból, az Abbáziából már kinézték őket.

Sajnos nem kísértük figyelemmel, hogy az elmúlt 20–25 évben milyen stációi voltak a Rozmaring Grand Cafévá válásának (ha jól emlékszünk, nevezték Művésznek is), de a progresszió minden bizonnyal ahhoz volt hasonlatos, ahogy az egykori Népköztársaság útja a luxusboltok sugárútjává vált. De a végeredmény itt megkérdőjelezhető. Míg az ilyen-olyan üzlethelyiségekbe Antoine és Désiré helyére valóban Dolce és Gabbana lépett, a Rozmaringból nem lett luxuskávéház. Kipucolták, kibővítették, ám, mint képünkön látható, már a mirelitpult eklektikája is – torták és hentesáruk békés egymás mellett élése – bizonyítja, hogy itt nem kell komolyan venni semmit. Például azért nem, mert csak felidegesítenénk magunkat, miközben ragyog a nap és kedvesek a felszolgálólányok.

Nem számítottunk nagy ételválasztékra, ám bénító hatású, hogy a főételekből (azaz ilyen-olyan hamburgerekből) már délután háromkor kifogytak. A vargányakrémleves (990 Ft) végeredményben finom, de olyan sűrű, mint egy főzelék. Mázli, hogy a hely szlogenje: „Nálunk egész nap reggelizhet”, így másodiknak legalább hatalmas tojás- (és szendvics-) kínálat mutatkozik; abból ilyenkor, délután is teljes a választék. Csakhogy sem a kéksajtos omlett (1500 Ft), sem a norvég Benedict-tojás (2400 Ft) nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. Különösen az utóbbi okoz csalódást: a kissé megkeményedett buggyantott tojás egy szikkadt pirítóson hever, a hollandi mártás ízetlen, leginkább a nyers paradicsommal lehetünk elégedettek. És persze attól norvég, hogy mellé tettek két szelet lazacfelvágottat. De ahogy mondtuk már, itt semmit nem szabad komolyan venni! Például a túrógombócról (900 Ft) legyen elég annyi, hogy két miniatűr, nem különösebben látványos, ízetlen golyóbist értenek alatta tejföllel meg lekvárral.

szerző
ételhordó
publikálva
2018/21. (05. 24.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
ételhordó
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kultúra

még több Kultúra...

Narancs

Vélemény

még több Vélemény...