chili&vanília

Pain d'épices

Gasztro

Bemutatom a franciák egyik legbriliánsabb találmányát: pain d'épices, vagyis fűszeres kenyér. A klasszikus péksütemény valahol félúton helyezkedik el egy puha mézeskalács és egy rozsos kenyér között, funkcióját tekintve is sokoldalú, hiszen nemcsak lekvárokkal kínálják, hanem libamájpástétommal is.

Az eredeti változata rozsliszttel készült, érdemes ma is ezzel sütni (esetleg teljes kiőrlésű liszttel helyettesíthető). Már 16. századi források is említik, reimsi specialitásként. Rozsliszt, méz, fűszerek - ezek az alkotóelemei az eredeti leírások szerint - a méz karakteres, sötét hajdinaméz, a liszt rozsból van. A fűszeres kenyér készítőit már korán külön kezelik a cukrászoktól és pékektől, saját céhük is van. A reimsi után a dijoni és az elzászi válik híressé. Sokáig kovásszal (de kelesztés nélkül) készült, csak a 19. században váltotta ezt a sütőpor, illetve a szódabikarbóna. Általában gyümölcskenyérformában sütve árulják, de többször látni nagyobb négyzet alakban is. Karácsonykor gyakran asztalra kerül, ugyanis rendkívül elegáns és különleges például liba- vagy más minőségi májpástétommal, illetve egyszerűen egy szelet libamájjal. Számos előnye közül az egyik, hogy fóliába csomagolva remekül eláll akár hetekig is, úgyhogy már most elő lehet készíteni az ünnepekre. A sülő méz és a fűszerkeverék miatt a lakásban csodás illat fog terjengeni. A méz lehetőség szerint legyen semleges, de jó minőségű, a fűszerkeverék pedig jófajta vagy házi. Az eredeti változatban ánizs is szokott lenni, de mivel sokan nem kedvelik, az alább ajánlottból kimarad. Voilà.

Francia mézes-fűszeres kenyér

false

Hozzávalók (16 szelethez)

12,5 dkg fehér liszt

12,5 dkg rozsliszt

1 evőkanál szódabikarbóna

1 kávéskanál só

1 tekerésnyi frissen őrölt bors

1 evőkanál mézeskalács-fűszerkeverék

2 dl tej

30 dkg méz

1 narancs reszelt héja

A sütőt előmelegítjük 180 fokra. Egy keverőtálban összekeverjük a fehér lisztet és a rozslisztet (helyette használhatunk teljes kiőrlésűt is). Hozzáadjuk a szódabikarbónát, a sót, borsot és a mézeskalács-fűszerkeveréket. Egy kis lábosban felforrósítjuk a tejet, majd beleöntjük a mézet, és addig keverjük, amíg a méz teljesen felolvad benne. A liszthez adjuk a mézes tejet, egy narancs reszelt héját, majd elektromos kézi keverővel simára keverjük a masszát. Sütőpapírral kibélelünk egy gyümölcskenyérformát, kissé kiolajozzuk. Beleöntjük a tésztát. 180 fokos sütőben 15 percig sütjük. Ekkor csökkentjük a hőfokot 150 fokra, és további 30 percig sütjük. Tűpróbával ellenőrizzük: amikor egy hústű vagy hurkapálca szárazon jön ki a közepéből, akkor megsült. Szeletelés előtt teljesen lehűtjük.

A szerző blogja: www.chiliesvanilia.blogspot.com

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.