Az Alkotmány utca 19. alatt található görög étteremben, a Maziban sincs girosz. Noha nem szedik szét a vendégek, majdnem minden asztalon foglalt tábla díszeleg, kicsit úgy érezzük, mintha kegyet gyakorolnának azzal, hogy végül találnak nekünk helyet. A rendelést egy görög (?) fiú veszi fel, akinek vélhetően az a dolga, hogy a kedves vendéget a drágább ételek irányába terelje. Megmondjuk, hogy mit szeretnénk, de szerinte jobban járnánk azzal, ami dupla annyiba kerül. Szerencsére nem túl erőszakos. Leves nincs, az előételek közül a fetával töltött piros paprikát (1290 Ft) és a zöldséges dakoszt (1290 Ft) választjuk, az utóbbi egy nem különösebben bonyolult specialitás – árpából készült kétszersült, ami leginkább olyan érzetet kelt, mintha a régészek ásták volna ki az Akropolisz alól. A hozzávaló saláta friss, átlagos, a fetás paprika sokkal erdetibbnek tűnik.

A polipos, rozmaringos, szépiás risoni tésztáról (3980 Ft) azt kell tudni, hogy ez a tészta teljesen olyan, mint a rizs, és mivel biztosan egyszerűbb vele dolgozni, sok helyen valószínűleg rizottóként tálalják. Itt persze nincs erről szó, és a rávalókat sem spórolták ki belőle. Olyannyira nem, hogy már-már émelyítően hozza a tenger ízeit. A csirkeszuvláki gyógynövényes joghurtszósszal, oreganós házi burgonyával (2950 Ft) már a lacikonyhákat idézi, noha a „gyógynövényes joghurt” szókapcsolat miatt másra számítunk. A hús és az alatta heverő pita lehetne ropogósabb, a krumpli úgy jó, ahogy van. De a legjobb a desszert, a kataifi (1500 Ft), ez a diós-fahéjas meleg ropogtatnivaló, amely annak ellenére is a cérnametéltre emlékeztet, hogy édes sült tészta. Mivel fagylaltot tesznek rá, úgy fest, mint a madárfészek tojással.