étel, hordó

Paprika

  • ételhordó
  • 2019. augusztus 4.

Gasztro

Megette a személyi igazolványát, elitta a katonakönyvét címmel közölt bűnügyi tudósítást a Népszava 1968 szeptemberében. A cikkben Sz. Zoltán kalandjait taglalták, aki az ingyenes vendéglői fogyasztás megszállottja volt. A budapesti fiatalember egyszerű trükkel játszotta ki a fizetőpincérek éberségét: fogyasztás után rosszullétet színlelve mentővel vitette el magát a különféle vendéglőkből. A cikk szerint Sz. huszonkilencszer játszotta el a nagybeteget, de mint az összes szélhámosnak, neki is az lett a veszte, hogy pofátlansága nem ismert határokat: az egyik alkalommal a személyi igazolványát, máskor a katonakönyvét hagyta zálogba a helyszínen, amelyeket persze elfelejtett kiváltani.

Mindezt azért idézzük fel, mert a cikk három olyan egységet említ, ahol Sz. Zoltán jól megebédelt – a Bástyát, a Paprikát és a Jó étvágyat vendéglőt – s e három közül a középsőt ötven év elteltével mi is kipróbálhattuk. Azt persze csak találgatni lehet, hogy a hatvanas években mennyire volt felkapott és milyen vendégkörrel bírt a Dózsa György út 72. szám alatt működő egység: lehet, hogy azok jártak ide, akiknek túl drága volt a Gundel, de az sem kizárt, hogy ugyanúgy elsősorban a turistacsoportok kedvéért működött, mint mostanában.

A név alapján az lenne meglepő, ha nem „magyaros jelleg” dominálna. A csárdásbelsőt nádfedéllel és búbos kemencével, a gerendákról fürtökben lelógó paprikafüzérekkel nyomatékosították, egyedül a villámkezű prímás hiányzik népi zenekara élén. A Jókai-bableves (1290 Ft) annak ellenére is kellemes, hogy a tetején hártya úszkál, és hús is lehetne több benne. A bélszíngulyást (3850 Ft) inkább lecsós marhapörköltnek neveznénk, de annak nagyon drága. A mandulás pisztrángfilé (2880 Ft) egy fokkal jobb, bár az kissé furcsa, hogy a halat nem egészben mérik. A bécsi szelet (2650 Ft) átlagos, legfeljebb a panír emlékezetes, az ugyanis pont olyan, mintha megállt volna az idő 1968-ban. És a túrógombóc (930 Ft) után sem lódul meg az időgép. Sajnos nem tudtunk katonakönyvvel fizetni.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.