étel, hordó

Pörc & Prézli

  • ételhordó
  • 2019. május 11.

Gasztro

Nincsenek statisztikáink, ezért csak tippeljük, hogy az elmúlt évtized legjellemzőbb vendéglátóipari húzása a „hazatérés” volt. A rendszerváltástól az ezredfordulóig főleg a változatosság jegyében nyíltak az éttermek, de úgy 2010-től fordult a kocka, és egyre többen tűzték zászlajukra a hazai ízeket. Az lett a jelszó, hogy „magyaros ételek újragondolva”, ami nem csak a kreativitás tobzódását jelentette, de azt is, hogy a „hagyományosan” elkészített fogások gúny és megvetés tárgyává váltak. E magyaros fordulatot tette meg a VI. kerületi Lázár utca 1. alatt működő étterem is. Tíz évvel ezelőtt Olíva néven, főleg olasz dolgokkal boldogította a kedves vendégeket (bővebben: Étel, hordó; Magyar Narancs, 2008. augusztus 7.), de pár éve az a neve, hogy Pörc & Prézli és kizárólag hazai ízekkel próbálkoznak. Üzleti modelljükben az a dupla csavar, hogy kikérik maguknak a művészkedést. „Nem gondoltunk újra semmit. Az nem mi vagyunk. Ha ilyenre vágysz, csalódni fogsz! De minek is megreformálni, újragondolni a hagyományos magyar ételeket? Jól kell elkészíteni minőségi alapanyagokból és kész” – írják a honlapjukon, és az étlapot is ennek a jegyében állították össze: húsleves gazdagon, hortobágyi húsos palacsinta, székelykáposzta, csirkepaprikás és így tovább.

Szombaton ebédidőben érkezünk, a felszolgálók lelkesek, jó félház van, élőzene szól, de a zongorista szerencsére nem itt akarja megváltani a világot. Nem sokat vacakolunk, a hétvégi, kétszemélyes ún. nosztalgia ebédet választjuk (6990 Ft), ami egy fazék húslevest, illetve egy jól megrakott fatányérost jelent. A leves az otthon melegét juttatja az eszünkbe, a tészta nincs túlfőve, a sárgarépának kijön az íze, a csirkehús puha és omlós, egyedül a zöldborsó tűnik feleslegesnek; a színe alapján a fagyasztóból érkezett. A fatányéros három embernek is sok: két szelet rántott csirkemell, két szelet rántott borda, két szelet sertésszűz, mellé sült krumpli és krumplipüré, meg némi savanyúság. Nem lehet egy rossz szavunk sem: príma húsáru, rendesen elkészített krumpli, a prézli pedig – névadóhoz méltón tökéletes. Ráadásul a vacsoránk is megvan.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.